Page 120 [120]
OCR
amikor a szó: óvatosság, a hitványság szinonimája, és csak a szervilisen megírt munkára hivatkoznak úgy, mint bölcsen megírtra." Vagy: , A despotizmust az jellemzi, hogy a szellemben el akarja fojtani a gondolatot és az erényt a lélekben." Ausztriáról pedig a következő a prognózis: , Minden valami nagy változásra készül." Érthető, hogy Eder nyomtatásban nem hivatkozott Helvetiusra. Annál is inkább, mert művét a császárnak is eljuttatta." Es 6, aki Engelnek felrótta azt, hogy a kormányzat orrára koppintott, megtette ugyanezt. Volt mersze Rousseau-tól és Diderottól idézni. Méghozzá akkor, amikor azt fejtegette, hogy a papok erkölcstelensége és a nép tudatlansága megalapozta a reformáció sikerét. Rousseau-val nyomatékosította az előítéletek káros mivoltát, persze csak úgy hivatkozott Emiljére, hogy írása a cenzürän is ätmenjen („R** Em. livr. 5): ,Az a hit, amelyet abszurd dolgok számára megkövetelnek, az őrülethez vagy a hitetlenséghez vezet.” Diderot-idézete (,D*** Oeuvres philos. T. II.”) mar a babona-ankétunk egy-egy jelentésébe is beillene: , A gyermek ugyanabban az időben, ugyanabból a szájból tanulja meg, hogy vannak lidércfények, visszajáró lelkek, farkas emberek, és van Isten. Oly módon oltják belé az egyik legfontosabb igazságot, hogy az egy napon már nem állja meg a helyét az ész törvényszéke előtt. Mi meglepő van abban, ha aztán húszéves korában Isten léte összekavarodik a fejében egy csomó nevetséges előítélettel, és Istent félreismerve úgy kezeli, ahogyan a mi bíráink egy tisztességes embert, aki véletlen folytán bekeveredik egy csapat gazember közé?" Mindezt Eder is megtapasztalhatta, és a nyomtatott részt egy Moser idézettel egészítette ki: ,Babona és hitetlenség olyan közel állnak egymáshoz, az előbbi legmagasabb fokától csak egy lépés kell, és az utóbbi alapján van az ember." Eder, mire munkáját újraolvasta, nem egy keserű tapasztalattal gazdagabb lett. Idézte is Thomas Paine-nek az emberi jogokról szóló értekezéséből (, Thom. P* Dr. de l'H. II. 74), hogy a kormánynak tanulnia kell a tényekből." Korábban magasztalta Mátyás művelődéspolitikáját, de most rezignáltan állapította meg, hogy ,a magasabb osztályok felvilágosodottsága az államnak keveset használ. Hiába derül fény korábban a Csimborassz6, a Pico, a Mont-Blanc szäraz szikläira, jétékony termékenységet az hoz, ha a mélyebben fekvő vidékek élvezik a nap hatását."" Hitét vesztette az egykori szabadkőműves? Némileg biztosan, mert amikor 1803-ban Széchényi Ferenctől megkapta könyvtára katalógusát, köszönőlevelében lelkesen irta „a barbär vegekröl”: „Egy köszikla kiemelkedik oda, ahonnan eddig Magyarorszäg ragyogö szellemeit elriasztotta a kemény versengés, amely nélkül semmi derekasat elérni nem lehet. Mondom, egy, mert ha mégis másik felülmúlja, egy elegendő a kiváló szellemek erőfeszítéseinek összefogá166 Helvetius: De VHomme I. Londres: Chez La Société Typographigue, 1786. (OSZK: Anthr. 513d) IX., X., XI. 467 Sibiu, Arhivele Statului, H 1-5, 67. 80. 16 Eder: Observationes criticae, 1803, 276. 4° OSZKK, Quart. Lat. 488. 300. (Moser’s Reliquien, vierte Auflage, S. 5). 0 Eder: Observationes criticae, 1803, IX. 1 OSZKK, Quart. Lat. 488. 280. 119
