Oldal 114 [114]
OCR
felkaroló magyar kultúrához, majd a magyar liberalizmushoz. A szepesi polgári értelmiségiek számára a magyarságba való integrálódás nem identitásvesztést jelentett, nem is egyszerűen identitásváltást, hanem identitásukban a magyar mozzanat előtérbe kerülését. Engel a jénai újságban mintegy 90 cikket tett közzé ,a magyar nacionalizmus szellemében"."! Kérdés, hogyan és miként tette ezt, hiszen a magyar nacionalizmus is összetett jelenség. Engel is nyelvműveléssel kezdte. Amikor Cicero-fordítást adott ki, József nádorhoz intézett ajánlásában kifejtette, ,hogy a jó fordításokat egy a legjobb eszközök közül valónak lehet tartani, mind a nyelvnek tökéletesítésére, minthogy az idegen gondolatokat és az idegen szóknak forgásit ki kelletik abban fejeznünk, mind pedig a nyelv tulajdonságainak tanulására, midőn az azon nyelvvel, melyből a fordítás esik, egybevetjük”, és így a latinból való fordítások ,a jó ízet [mármint ízlést] is terjesztik, és a nemzet pallérozását elébb mozdítják".?5 Történetíróként - német nyelvű írásaiban - a magyar nemzeti fejlődés autonómiája mellett tört lándzsát. Például azt val lotta, hogy a magyarok egy része már István király németjeinek térítő akciója előtt át tért a keleti kereszténységre, és ez a római katolikus egyház bírálatával társult. Egyik korábbi írásában a latin kereszténység térítőit tette felelőssé a románok sorsának alakulásáért. Szerinte a rómaiak nem ürítették ki teljesen Daciát, a bolgár hatalom alatt viszont Irákiából sok foglyot áthoztak a Dunän, igy - a nepek keveredesenek eredmenyeként - a román vér a római, a szláv és a bolgár vér keveréke lett. Engel hitelt adott Anonymusnak is, miszerint miután a románok vezére elesett, a magyaroknak , önként jobbjukat nyújtották", és ha nem is egyenlőként kötöttek szövetséget, Töhötömöt uruknak választották. (Engel szerint a románok az őket háborgató kunokkal szemben kerestek védelmet így.) Várjobbágyként viszont nagyon is tűrhető sorsnak örvendtek, amíg a katolikus vallás uralkodóvá válásával ,a legrútabb szolgaságra nem vettettek. Így az önmagában üdvös és szabadságot pártoló keresztény vallás az István füleibe duruzsoló papok szerfölötti buzgalma miatt oly sok rossz forrása és eredete lett!" És ennek nyomán a keleti rítust követő románok a pogányokhoz hasonló sorsra, aztán jobbágysorsra jutottak. , Ehhez még hozzájárult a nem egyesült görög rítusú papok tudatlansága, a nép ostobasága, az iskolák hiánya, a román nemesek számának csekélysége.” Ezen a helyzeten segített az 1744-es, valamint az az 179l-es törvény, amely az egyházügyi diétai bizottságnak előírta, hogy tegyen javaslatot a román nép műveltségének előmozditasara.*° Engel a maga Schlözer-recenziöjäban alapvetően a szász rendi jogvédelmet marasztalta el. Míg a szász felfogás szerint csak a szászokra vonatkozik az 1224-es királyi szaBt Karl-Heinz Jügelt: Die Rezensionen der ungarischen und Ungarn betreffenden Schriften in der „Allgemeinen Literatur-Zeitung” 1785-1803. Rostock: Univ., Fak. ftir Gesellschaftswiss., 1975, 79-80. *5Marcus Tullius Cicero: Az embernek tisztéről és kötelességeiről. Ford. Kovasznai Sandor. Kiadta Engel Krisztián János. Pozsony: Wéber Simon Péter, 1795. #6Johann Christianus Engel: Commentatio de Expeditionibus Trajani ad Danubium, et origine Valachorum. Vindobona: J. Camesina, 1794, 287-294. 113
