Oldal 108 [108]
OCR
nemzet papsága, nemessége és köznépe", hanem azt is, hogy a hivatalokat az etnikai arányoknak megfelelően osszák el, a román többségű vármegyék és székek román nevet viseljenek, és , mondassák ki, hogy a Fejedelemség valamennyi lakosa - nemzetre és vallásra való tekintet nélkül - állapota és rendje szerint egyazon szabadságokkal és jótéteményekkel él, s azoknak örvend, és valamennyiüknek ugyanazokat az erejükhöz mért terheket kell hordozniuk”. Ez a követelés II. József azon reformjára emlékeztet, amely eltörölte a rendi nemzeteket és olyan új közigazgatási rendszert vezetett be, amelyben néhány román is megyei vezető pozícióba került. Úgy látszik, mintha a románok esetleg még a józsefi reformokhoz visszatérő politikai vonal érvényesülését sem zárták volna ki, és erre a helyzetre is készültek, a korábbinál viszont erősebb térhódításra törve. Ugyanakkor az egyéni szabadságot és a többségi hegemóniát biztosító elvet ötvözték, olyan amalgámmá, amely nem zárta ki a nemesség megadóztatásának és a parasztság országgyűlési képviseletének lehetőségét sem. Iudjuk, II. Lipót és tanácsadói a paraszti rend diétai képviseletének ötletével is játszottak, ezzel akarták a magyar nemesség lendületét megtörni, törekvéseit ellensúlyozni. A románok a Supplexben óvatosan fogalmaztak, hiszen a rendi alkotmány hordozóit sem akarták teljesen elidegeníteni, vagy inkább éles kifejezésekkel ingerelni. Saját programjukat sem tekintették még teljesen lezártnak, mert az illír nemzetéhez hasonló nemzeti gyűlés összehívását kérték. Ezt a szerb nemzeti gyűlést, tudjuk, kifejezetten az udvar támogatásával hívták össze a magyar mozgalmak ellenében. Az uralkodónak azonban - miután a magyar nemességgel kompromisszumot kötött - már nem volt szüksége ,a román kártya?" kijátszására. A Supplexet leküldte az erdélyi diétára, és ezzel a felelősséget is elhárította magától. A románok viszont nem rettentek vissza. 1792 tavaszán újabb beadványban keltek a Subplex védelmére, és nemcsak azt követelték, hogy a diétai képviselők és a köztisztviselők kétharmada legyen román, hanem azt is, hogy az összehívandó román nemzet gyűlésre ne csak a katonai, a nemesi, az egyházi és polgári rendek, hanem közrendűek is küldhessenek képviselőt." A Supplex szerzői a történelem megjelenítésével próbálták az érvelés - már jelzett — ellentmondását feloldani, és egyben az uralkodót meggyőzni, úgy, hogy ha a diéta elé kerül, a rendekkel való dialógus alapja is lehessen. Nehéz és nem teljesen jóhiszemű dialógus, hiszen a Subplexben megjelennek azon összeesküvés-elmélet és ellenségkép körvonalai, amelyek a román nemzeti mitológiát áthatották. A mitoszkepzes logikäjäból következett a fény és a sötét összjátéka. A román nemzeti mitológia alapja a római származás. Ez a fény. Eksztatikus élmény forrása. Mint Samuil Micu írta: ,nagy dolog született románnak lenni, hiszen magától Pál apostoltól tudjuk, aki ugyan zsidó nemzetségből származott, hogy mindig büszkék 131, Tóth Zoltán: Az erdélyi román nacionalizmus első százada 1697-1792. Budapest: Athenaeum, 1946, 389. 107
