Seite 107 [107]
OCR
nyomták volna. Erre Eder válaszolt, olyanformán, hogy a Supplex szövegét egészében közölte, de szinte minden megállapítását cáfoló jegyzettel látta el." Eder akarata ellenére is a nemzeti polémiák kereszttűzébe került. De annak érdekében, hogy állásfoglalásainak eredetiségét jobban megérthessük, felidézünk néhány mozzanatot a Supplex érveléséből és általában a román nemzeti ideológia alapműveiből. A Supplex legnagyobb része történeti fejtegetés, mert a románság jelen helyzetét a történelem alakulásával magyarázták, és történelmi jogokra való hivatkozással is legitimálták követeléseiket. Amikor saját koruk valóságával az általuk megkonstruált történelem valóságát szembesítették, arra a következtetésre jutottak, hogy mivel a román nemzet a legrégebbi, a románok a magyarok bejövetele után „közpolgärsägnak” (concivilitas) örvendtek; ,a románok egész mostani szomorú állapotának Erdélyben tehát nem a törvények, hanem az idő mostohasága az oka; sohasem lehet majd a törvényhozó hatalomra Erdélyben annak a törvénytelenségnek elkövetését reábizonyítani, hogy a tar tomány legősibb nemzetét az egyezség feltételeivel megerősített jogaitól megfossza". Hiszen nemcsak Hunyadi János, Oláh Miklós emelkedtek országos tisztségekbe, hanem azon családok sarjai is, akik katolikus vagy református vallásra tértek át, sőt még egész sor román kapott vagy szerzett nemességet. A ,jogfosztás" tehát nem „köztörveny” reven következett be, , hanem csupán az idők mostohasága folytán". Az önmagát ismétlő érvelés ellentmondásos. A gyakorlati cél egyértelmű: a hatalomból való részesedés a románság számarányának megfelelő mértékben. Az országos és megyei tisztségeket ugyanis a három nemzet (magyar, székely és szász) és a négy val lás (katolikus, református, lutheránus, unitárius) egyenjogúságának elve jegyében osztották el. A románokat, illetve a román görög katolikusokat a három nemzet unióját megerősítő 1744i törvény értelmében azon nemzethez számolták, amely nemzet területén laktak. Országos és megyei vezető tisztségbe csak mint nemesek és nem mint románok emelkedtek, erre is elsősorban II. József alatt került sor, aki egyszerűen eltöröl te a nemzetek és vallások egyenjogúságára épülő hagyományos politikai rendszert, és bevezette a birodalmi egyformaságot. Az ő halála után viszont a románok további emelkedésének esélye korlátozódott, és a megtűrtségükre való hivatkozás a kormányés a törvényhatóságok részéről egyaránt sértette emberi méltóságukat és állampolgári jogaikat. Ezek kiteljesítését viszont a román nemzet elismerése jelenthette volna, pontosabban a nemzethez tartozók jogainak elismerése. A Subblex diplomáciai s fogalmi ,játék" is volt, hiszen olyan módon kellett a követeléseket előadni, hogy a restauráció és a reformok iránti igényeknek egyaránt megfeleljenek. Nem hangoztatta, hogy a román negyedik nemzet akar lenni, de így is lehetett értelmezni. Hiszen nemcsak azt követel te, hogy a román nemzethez tartozó nemes és paraszt , éppen úgy tekintessék, és ugyanazon elbánásban és jótéteményekben részesüljön, mint az unió szervezetét alkotó három #2 Supplex Libellus Valachorum Transsilvaniae, jura tribus receptis nationibus communia postliminio sibi adseri postulantium. Cum notis historico-criticis I. C. E. civis transilvani. Claudiopolis: Hochmeister, 1791. 106
