OCR
retett volna a magyar trónon látni a Habsburgokkal szemben, és ennek érdekében már külföldön is puhatolóztak. Lipót, aki korábban toscanai uralkodóként kitanulta a manipuláció fogásait és a zsarolás technikát, bátyja örökébe lépve az ,oszd meg és uralkodj? politika mesterének bizonyult. Immár a maga javára próbálta kamatoztatni a tit kos társasági élet és a szabadkőművesség tapasztalatait. , Titkos ITársaság?-ot szervezett. Ez amolyan értelmiségi tanácsadókból álló munkacsoport volt, tagjai egy része a szabadkőműves páholyokban is megfordult, miközben a fő szervezők szabadkőműves-ellenesek voltak." A társaság valamiféle titkos propagandaközpontként működött. Magyarországon az volt a célja, hogy a polgárság és a parasztság elégedetlenségével, annak felszításával az ország önállóságára törő nemességet sakkban tartsa. Kemény és kockázatos politikai játék volt, mert az uralkodó csak a nemesség megfegyelmezésére törekedhetett, a megsemmisítésére nem. Egy jellemző epizód: II. Lipót annyira komolyan vette a nemesség megzsarolását, hogy munkatársa, Leopold Alois Hoffmann - egykori szaparasztlázító) röpiratának gondolatmenetét nemcsak hogy megbeszélte a szerzővel, hanem majd a kéziratot is elolvasta, javított rajta és a cenzúra megkerülésével adatta ki.5 Nem kétséges, hogy a ,titkos társaság" román értelmiségiekkel is kapcsolatba lépett, talán lon Budai Deleanuval is, ám ennek barátjával, a bukovinai Vasile Balssal és az erdélyi -— ugyancsak szabadkőműves - Ion Piuariu-Molnarral mindenképpen felvette a kapcsolatot. A nemzeti elkötelezettségű román értelmiségiek számára a császárkirály és a magyar nemesség szembenállása némi mozgási lehetőséget kínált. És mivel diétai fellépésre nem volt esélyük, nemzeti követeléseiket felsorakoztató beadványukat, a Supplex Libellus Valachorumot (A románok könyörgő folyamodványa) az ural kodó, és nem a diéta elé terjesztették." A folyamodvány legismertebb kidolgozói: Samuil Micu, Petru Maior, Gheorghe Sincai, Ioan Molnar-Piuariu, Iosif Mehesi kancelláriai tanácsos, loan Para naszódi vikárius, Ignatie Darabant nagyváradi görög katolikus püspök, Ioan Budai-Deleanu. További tisztázásra vár, vajon milyen mértékben hatott a lipóti Titkos Társaság a román nemzeti mozgalom orientációjában."" Tény, hogy két volt nagyszebeni szabadkőműves - Piuariu-Molnar és Eder - a nyilvánosság előtt is szembekerült egymással. Az előző úgy adta ki a Supplexet, mintha „Jassyban” #7 Denis Silagi: Ungarn und der geheime Mitarbeiterkreis Kaiser Leopolds II. München: R. Oldenbourg, 1961. 108 Benda Kálmán: A magyar nemesi mozgalom. Magyarország története 5/1. Szerk. Mérei Gyula - Vörös Károly. Budapest: Akadémiai, 1983, 61-63. 19 Erich Prokopowitsch: Die Wiener „Geheime Assoziation” und der Bukowiner Bojar Basilius von Balsch. Südost-Forschungen, 1961, 274-278. +10 Supplex Libellus Valachorum. (Bev. Iosif Pervain, ford. Köllö Käroly.) Bukarest: Kriterion, 1971. #11 Denis Silagi: Jakobiner in der Habsburger-Monarchie. Wien - München: Herold, 1962, 157. 105