Page 101 [101]
OCR
Joseph Karl Eder, a babonagyúűjtemény birtokosa Joseph Karl Eder (1760-1810), akinek nevét nyugodtan írhatjuk magyarosan is, mert magyarul is publikált, Szekfű Gyula szerint jó példa arra, hogy szász kortársaival szemben ,igazi erdélyi patriotizmus"t képviselt, hiszen , Erdély földjét és népeit egyforma melegséggel és szeretettel öleli magához? statisztikai művében is. Ennek magyarázata részben a következő: , Eder családjának nem szász eredete annyiban meglátszik működesen, hogy nem sajnálta tehetségét és munkáját nem szász tárgyakra pazarolni." Csakhogy a magyarázatból kimaradt egy lényeges mozzanat: Eder odaadó szabadkőműves volt. Ezt a szabadkőművesség betiltása után el kellett hallgatni, de ha valaki kézbe vette a Nemzeti Plutarkust és tudott olvasni a sorok között, értett szóból. Mert akiről olyasmiket írtak, hogy ,tiszta és világos elméje és az utálatos balvélekedések bilincseitől szabad vagy ment lelke volt", ,emberbarát" és , szent erkölcsű", arról már feltételezni lehetett, hogy megfordult a páholy világban. A kiváló szász és magyar élet rajzi lexikonok viszont hallgatnak erről. Eder Brassóban született, apja osztrák katonatiszt, aki aztán magisztrátusi tag is lett, anyja brassói polgárlány. A gyenge fizikumú, koraszülött fiút teológiára adták, a pesti egyetemen már 18 éves korában megszerezte a doktori címet, majd a marosvásárhelyi, aztán a nagyszebeni gimnáziumban tanított. II. József a tanügyeket újjászervező és irányító iskolabizottság tagjává nevezte ki, aztán a nagyszebeni normáliskola igazgatójává léptették elő. 1787 végén lett szabadkőműves, a nagyszebeni páholy tagjaként, többek között Gyarmathi Sámuellel együtt. A páholyban azt találta meg, amit keresett: ,az erkölcsök akadémiáját", ahol a jó cselekedet számít. Ez volt számára a felvilágosodás központja és az igazság aziluma." És még ennél is több. Mint - 1789-ben - fejtegette, olyan eszményi közösség részének érezte magát, amely szerte a világban ötmillió aktív tagot számlál. , Egy ilyen kiterjedt társaság, amely olyan érett emberekből áll, akiket nem a születés, nem a vallás, létszükséglet vagy politikai hatalom egyesít, az emberi történelem egyik legfontosabb jelensége. Viszont olyan férfiak vannak benne, akik nézeteik, ismereteik vagy politikai tiszt ségük folytán a nemzetük élén állnak, így ez a társaság olyan, amelytől az emberiség mindent félthet és mindent remélhet." Jellegzetes megnyilvánulása ez a szabadkőműves önérzetnek és mindenhatóság: tudatnak, de annak is, hogy mindennek meglehetnek a veszélyei. (Kazinczy is a szabadkőművesek akciójának tudta be a francia forradalmat.) 91 Szekfű Gyula: Az erdélyi szász történetírás. Magyarságtudomány, 1943, 188. 2 Kölesy Vincze Károly, Melczer Jakab: Nemzeti Plutarkus vagy A Magyarország s vele egyesült tartományok Nevezetes Férjfiainak Életleirásaik. III. Pest: Trattner János Tamás, 1816, 287-289. 935 MOL, F 37. Erdélyi gubernium, elnöki iratok 1788:20. 4 QOSZKK, Fol. Germ. 155. 5-6. 100
