Seite 100 [100]
OCR
vét. És mindezt a pásztoroknak javasolta, annak a foglalkozási csoportnak, amelyből a mágia sok mestere került ki, és ezért a falu világa is tartott a pásztoroktól. A hiedelemlények élték a maguk életét, pontosabban volt, ahol a hiedelemlények képzeteit az emberközi kapcsolatok szabályozására használták, éppúgy, mint korábban. És volt, ahol a hiedelemlények mondák és mesék szereplőivé váltak, és aztán olyan mesékké, amelyek történéseinek valóságában már a mesélők sem hittek. Az egyik neves román folklorista például találkozott olyan mesélőkkel, akik hittek az állatmesék valóságában, és olyanokkal is, akik a mesét már csak mesének tartották, de az Alexandriát, Nagy Sándor - fantasztikus mozzanatokban bővelkedő - életregényét hitelesnek fogadták el. Viszont azért, amit az 1789-es ankét résztvevői a rontásokról, varázslásokról megtudtak és előadtak, korábban halál járt volna. Taxonyi János jezsuita, akit kortársai a szónokok fejedelmének neveztek, és aki 1715-ben Kolozsvárt hitvitatkozást és kazuisztikát tanított, 1740-es művében - Mózesre hivatkozva - halált követelt a bűbájosok és ördöngösök fejére, annál is inkább, mert életük megrövidítése miatt kevesebb bűnt követnek el, és ezért kevesebbet szenvednek a pokolban. Bűneiket megismerhettük: ,megvesztik az embereket és sokféle betegséget szereznek nékik. Megcsinálják, hogy a házas személyek ne élhessenek a házassággal avagy, hogy gyermekek ne lehessen. A gyerekeket megbájolják és megbabonázzák. A marhát megdögleltetik. A teheneknek tejeket elvészik avagy azt cselekszik, hogy téj helyett vért eresszenek. Égi háborút, menynyköveket, kőesőt indítanak. Egy szóval nincs oly gonosz, amelyet ők az ördög segítségével meg nem cselekedhetnének.” Es mindez benne maradt az 1805-ös kiadásban is.” De hogyan vélekedett az ilyesmiről az a Joseph Karl Eder abbé, akinek köszönhetően a Brukenthal-féle ankét anyaga a pesti Széchényi Könyvtárba került? Egyáltalán, ki is volt ő? 388 Egyetemi Könyvtár, A 171. [Molnár Ker. János:] Pásztor ember avagy a pásztorok tanéttásáról két könyv. I. A pásztorok betsületéröl Isten és ember előtt. II. A pásztorok kötelességéről: I. Urokra nézve. II. Magokra s társaikra nézve. III. Istenre nézve. Iratott 1775-dikben. 83., 138-139., 143. 38° Ovidiu Birlea: Antologie de prozá populará epicá. I. Bucuresti: Editura Pentru Literatura, 1966, 29-30. 990 Taxonyi János: Az emberek erköltseinek és Isten igazságának tökörei az az: némelly ritka, és válogatott történetek... I. Pozsony - Pest: Füskúti Landerer Mihály, 1805, 375. 99
