Oldal 97 [97]
OCR
vaj, kiderítésére szolgált a ráolvasás, és nemcsak az, hanem a cseberbe nézés is, az a hit, hogy a cseber vizében - ha megfelelő szertartásokat hajtanak végre - megjelenik a tolvaj arca. Vagy rostaforgatással deríthető ki a személye, éspedig úgy, hogy egy rostába ollót szúrnak, az olló szárát ketten is fogják, és ha a gyanúsítottakat felsorolják, a tettes nevénél elfordul a rosta. És nyilván maga a tolvaj is könnyen elárulhatta magát, ha hitt a varázslás hatékonyságában. Mindenki lehetett gyanús, de azoktól, akik tartósan vét keztek, nem lehetett egykönnyen megszabadulni. Olyanok jöttek vissza a túlvilágról kísérteni, akiket eleve utált a közösség, mint a tolvaj hírében álló kacai kiszolgált katonát, akinek a sírján a lyukat be kellett tömni, hogy többet ne kísértsen, vagy az ugyancsak kacai Harpagon, aki halála után éhes disznó alakjában riogatta az embereket. A közösség büntetett, de a közösséget is büntette a bűnös vagy annak vélt személy. Ez a permanens mágikus állóháború jól kiegészítette a közösségi együttélés túléléshez szük séges kötöttségeit. A gazdálkodásban érvényesült az egymást segítés követelménye, a közös munka öröme, ugyanakkor a kényszerszolidaritás, éspedig a háromnyomásos gazdálkodással járó nyomáskényszer, az, hogy egy nyomásban egyformán műveljék a parcellákat. Nem is beszélve a közös erdő- és legelőhasználat mindenkire egyformán kötelező gyakorlatáról. A termelés közösségi jellege összefonódott a közösségek morális ökonómiájával. Ennek lényege az, hogy a gazdasági tevékenységet és a társadalmi magatartást a méltányosságról kialakított képzetek is szabályozzák. Sérülése és megsértése legitimálta a közösségi erőszakot, a lázadást. De azt, amit morális ökonómiának nevezünk, ki kell egészíteni a varázslásról kialakított képzetekből fakadó hétköznapi, csendes mágikus állóháború valóságával. A hiedelemlényekkel való kapcsolat és mindenekelőtt ,a boszorkányság - írja Malinowski -, noha titokban végzik, óriási, bár negatív társadalmi következményeket produkál" Ugyanakkor ,a boszorkányság [...] nem más, mint a betegség és a halál magyarázatának és indoklásának a primitív típusa. A mágikus védekezés és a gyógyítás teljes rendszere, ami a fekete mágiába vetett hit szabályszerű párja, az amód, ahogyan a primitív ember ki tudja elégíteni kínzó egyéni vágyát, hogy szert tegyen valamilyen eszközre, amelynek segítségével ellenőrzést gyakorolhat a valóságban ellenőrizhetetlen gonosz fölött." A hiedelmek csökkentik a társadalmi élet feszültségeit, ?? miközben állandóan gerjesztik azokat. Ugyanakkor a hiedelmek ál landó készültségben tartották az embert. A babonás ember úgy viselkedik, mint a paranoiás - fejtegeti Freud. Intő jelnek tartja a legkülönbözőbb jelenségeket, és ez a magatartás ,a tudomány előtti korok és népek világnézetében jogosult és következetes volt”. ,,...igaza volt tehät annak a rómainak, aki elállt egy fontos vállalkozástól, ha a madarak repülése nem olyan volt, mint máskor, következetesen cselekedett a saját feltevései szerint." És az, aki például megbotlott saját házának küszöbén és ezért állt el tervezett vällalkozäsätöl, „jobb lelekismerö volt, mint mi, mert úgy érezte, hogy ,valami 38! Bronislaw Malinowski: A csoport és az egyén a funkcionális elemzésben. Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Szerk. Paul Bohannan - Mark Glazer. Budapest: Panem, 2006, 401. 382 Keszeg Vilmos: Mezőségi hiedelmek. Marosväsärhely: Mentor, 1999, 152. 96
