Oldal 96 [96]
OCR
A babona-ankét pillanatképei olyan összképpé állnak össze, melyet eddig is ismertünk, az élményszerű beszámolók viszont közelebb visznek a múlt oly sok vonatkozásban tovább élő valóságához. A néprajzkutató Luby Margit munkáihoz hasonlíthatók. És az ankét anyagának olvasása közben fel-felvillant belőlük egy-egy részlet. A legmegkapóbb mindig a személyes vallomás, méghozzá magáról a babonakutatásról: , A babona, a szokás olyan a parasztember életében, mint az erdő aljnövényzete. Ha megtisztítom tőle az erdőt, csak a fák csupasz törzse marad. Én nem akarom irtani ezt az amúgy is pusztuló harasztot, inkább rá szeretnék mutatni, hogy ez van, hogy ezek a kusza indák ezer szövevényükkel éppen olyan részei az erdőnek, mint a fák törzse! Ezek nél kül nem erdő az erdő, legalábbis nem őserdő, hanem egy a világ bármely nagyvárosa mellett megtűrt unalmas liget."" Luby maga ,íródeákként" jegyzett le sok mindent, mint , évezredek porrétegén átcsillanó emlékeit a múltnak"."" Ugyanakkor jól érzékel te a falu valóságában feszítő ellentéteket, úr és paraszt ellentétét, és azt, hogy ebből mi következik: az úr vagy elmegy, mert megunja a parasztok ravaszkodását, vagy közöttük marad, és paraszt lesz." De hova mehettek volna a mi 18. századi lelkészeink és papjaink? Ami Lubynál irodalom és irodalmi élmény, papjainknál a valóság kegyetlen arca. A paraszti mágikus állóháború világát a rontó és védekező szuggesztió és önszuggesztió dialektikája jellemezte. A támadás, a védekezés, a megtorlás, a bosszú körforgásának mindenki részese kellett legyen a maga módján. A maga mértéke szerint mindenki mágikus paranoiában szenvedett. A kényszerképzetek nem ismertek kegyelmet. A paranoiának önszabályozó rendszerként kellett működnie egy olyan világban, amelyben Jean-Paul Sartre szavaival: ,a másik maga a pokol". Ebben a világban a német vagy a francia j6 ember („der gute Mann”, „le bonhomme") nevetséges ostoba volt, az lehetett okos, aki kuruzsolt.3” A kuruzsoläs, varäzsläs nélkül nincs élet. És mi lehet a varázsló titka? Az új-mexikói zuniknál , Ouesalid nem azért lett nagy varázsló, mert meggydgyttotta a betegeket, hanem azért gyógyította meg a betegeket, mert nagy varázsló volt". Az életeszmény a méltányos egalitarizmus, és ha valakinek jobban tejelt a tehene, jobb termést hozott a földje, már gyanút keltett a szomszédoknál. Ha pedig valakit kár ért, az okot ellenséges mágikus támadásban kereste. Az időjárást is emberek, elsősorban garabonciás diákok alakítják. Bayer emlékezett is arra, hogy a zsombori (Sommerburg) iskolamester volt a leghíresebb Wetterführer, akit rontó tevékenységéért Kőhalomban megégettek. Egyéni életsorsokat is külső mágikus ráhatás alakít, az impotencia oka csak megigézés lehet, éppen úgy, mint a szenvedélyes szerelemé. A rendellenességgel születő csecsemőről feltételeztek, hogy elcserélték. A lopáshoz persze már kellett a tol jé Luby Margit: A parasztélet rendje. Népi szokások, illendő magatartás, babonák Szatmár vármegyében. Budapest: Centrum, 1935, 2. "Luby Margit: Bábalelte babona. Budapest: Magyar Könyvkiadó, 1936, 93. "Luby: A parasztélet, 1935, 33. 39 Julius Negelein: Haupttypen des Aberglaubens. Berlin - Leipzig: De Gruyter, 1935, 435. 389 Claude Lévi-Strauss: Anthropologie structurale. Paris: Plon, 1974, 198. 95
