Seite 93 [93]
OCR
Jellemző, hogy az egyik szász pap, Schenker, a babonák forrását és terjedésük okát azokban a könyvekben látta, amelyeket a házalók terjesztenek. És bár a szászok köré ben volt a legmagasabb az írni és olvasni tudók aránya, úgy tűnik, alapvetően német országi tapasztalatait idézte fel, amikor Faust csodáiról és a Clavicula Salomonisról szólt, a tündérmesék mérgező hatásáról és arról, hogy olvasmányaiktól eltelve még pelyhedző állú ,ifjú uracsaink" is „romantikus Rocinanteikat” nyergelik, hogy aztän Don Quijotekent a malmokkal lándzsát törjenek. A Walpurgis-éjszakáról is Németországban olvashatott, arról viszont otthon hallott, hogy a román kalusárok (egyes számban: cálusar) húsvéttól pünkösdig táncolnak, és olyan szövetséget kötnek az ördöggel, hogy aki ebben az időszakban meghal, az ördög zsákmányává válik. Valóban, a nép feltételezte az ör dögszövetséget, ugyanakkor gyógyító erőt tulajdonított a táncnak: ha a beteg néző maga is hajladozni kezdett a tánc ütemére, meggyógyult, viszont ha a kalusár égbe emelte a zászlót és az visszahanyatlott, a beteg szépasszonyok, rossz tündérek (iele) hatalmába került. Egyébként gyanús, hogy Schenker maga is könyvekből szerezte babonáiról szóló ismeretei egy részét. Például az , Alraun" - nadragulyából faragott kis manó, amelyet úgy árultak, mint az akasztott ember spermájából származó mágikus erővel rendelkező lényt - későbbi szász gyűjtésben nem szerepel, holott koboldokról és mindenféle törpékről, manókról már tud a gyűjtő, a mandragóráról viszont nem." Az , Alraun" újabb keletű hiedelemlény, 5 és valószínű, hogy Schenker abból a 17. századdal kezdődő irodalomból merített, amelyből később a Grimm testvérek.*° Az viszont nemzetközi babona, hogy a vízbetúltat a vízbe dobott kenyér segítségével találják meg, mert a kenyér megáll a tetem fölött. Mintegy száz évvel később Huckleberry Finn ilyen kenyerekkel lakott jól. A farkasemberben - prikolicsban - való hitet a románoknak tulajdonította Schenker, ugyanakkor gyermekkori élménye volt az a monda, mely szerint egy gonosztevő lelke negyven napig egy farkasba költözött, mindenkit rémülettel töltött el, aztán kiderült, az egész hazugság. A vámpírhiten már csak élcelni tudott, miután leírta a velük kapcsolatos hiedelmeket: , Nyugodj békében szegény vámpír!" Ha a vámpírhitet a szászok nem is vették át a románoktól, a böjtöt már igen. Barbenius egyik híve korábban sokat betegeskedett, ezért a román paphoz fordult, aki megfogadtatta vele a pénteki böjtöt, ő, mármint Barbenius viszont lebeszélte erről , a babonáról", miután az egykori böjtölő fogadalma megszegésének tudta be betegségét. Ez az eset viszont jó példa arra, milyen mély életbölcsességet foglalnak magukba olykor a babonák. Máskor viszont logikátlan abszurditásnak tűnik egy-egy ceremónia. Például az, hogy ha egy férfi egy nő szerelmét el akarja nyerni, fogjon egy levelibékát, tegye 35 Ionut Semuc: Calusul - practica magica de vindecare. http://www.crestinortodox.ro/datini-obiceiuri-superstitii/calusul-practica-magica-vindecare-87943.html (2015-05-29). 366 Josef Haltrich: Zur Volkskunde der Siebenbürger Sachsen. Wien: C. Graeser, 1885, 256. 367 Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens I. Bächtold-Stäubli, Hanns - Hoffmann-Krayer, Eduard (Hrsg.) 1927, 318.; Harmening: Wörterbuch, 2009, 34. 368 Brüder Grimm: Deutsche Sagen. I. Berlin: Propyläen, 1816, 135. 92
