Oldal 86 [86]
OCR
ez nemcsak a hívek ellenállásán múlt. A papok szégyellték ecsetelni, amit tapasztaltak. Ez a szégyen korjelenség. Kazinczy büszkén ecsetelte Aranka Györgynek, hogy a szabadkömüves , félig pap, félig katona," aki úgy szabadítja meg az emberiséget a babonától, mint Perseus Andromédát." Aztán amikor Hunyad megyében utazott, a fallikus szimbólumok megfejtését már nem akarta felfedni, még magának sem: , Házaik kapuja mellett egy hosszú rúdra csóvát szúrnak, valamely babonából, melyet szégyenlenék tudni." Amíg a Brukenthaltféle ankét szász papjai általában írtak a babonák miatti szégyenről, a két magyar pap már konkrétabban megírta, hogy mit is szégyell leírni, ilyesmire gondolni talán nem is volt olyan rossz. Például Köpeczi arra emlékeztetett, hogy székelyudvarhelyi gazdasszonya milyen - leirhatatlan - ördögüzest rendezett, Balö pedig arröl irt, hogy egy nemes läny bätyja häzassägät olyan ritussal akarta megakadályozni, amelynek részeként nemi szervét a tűzhelyhez illesztette. Mi tagadás, az ilyen és ehhez hasonló konkrét esetek leírása teszi életszerűvé az ankétot. Anyaga akár egy terjedelmes babonalexikont is kitehetne, és összehasonlítva néhány újabb babonalexikonnal, hamar elénk tárul, mennyire szerves része a mágikus-kulturális világközösségnek az erdélyi világ, és az erdélyi babonásságról is elmondható, hogy a legkülönbözőbb rétegekből áll, az idők homályába vesző hiedelmektől, az újabb keleti kitalálmányoktól egészen az egyéni lelemény és képzelődés termékeiig. Ami pedig a babonák hasonlóságát illeti, örökké nyitott kérdésként áll szemben egymással a két elmélet, a poligenezis és a transzferek elmélete. Az előbbi hívei azt vallják, hogy azonos helyzetekben azonos válaszokat adhat az emberi elme, és ezért egymástól függetlenül is hasonló szellemi termékek, babonák születhetnek. A második elmélet szerint transzferek révén terjednek a babonák. Kétségtelen: a kísértethiedelem poligenetikus jellegű, ugyanakkor elkülöníthetők bizonyos kísértettípusok. Bizonyos amulettek és varázsigék viszont emberi érintkezések révén járták be a világot. Íme néhány példa, némi magyarázattal az olvasó tájékoztatására és szórakoztatására. A legismertebb babona a talizmánként terjedő Abracadabra. Baló Bálint csak anynyit jegyzett meg, hogy háromszög alakú papírra írták, aztán jót nevettek azon, aki azt hitte, hogy láz ellen használható. Arról semmit nem árul el, miért írták háromszögbe; márpedig ennek megvan a maga logikája. A beteg úgy gyógyul (a betegség úgy távozik), ahogy a betűk fogynak. Az önszuggesztió jó példája, ha a beteg beleéli magát, és mozgósítja a szervezet védekező mechanizmusait. A szó etimológiájáról kialakított képzetek ellentmondanak egymásnak. A legbiztosabb az, hogy a szó ismeretlen eredetű, vagy netán Abraxasz, a gnosztikusok által kitalált isten nevét élteti tovább.:"? Arámi sé Váczy János: Kazinczy Ferencz és kora I. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1915, 112. #7 Kazinczy Ferenc levelezése II. Szerk. Váczy János. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1892, 51. 48 Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek I. Kolozsvár: Minerva, 1944, 165. 9Ditte Bandini - Giovanni Bandini: Babonák lexikona. Budapest: Athenaeum, 2000, 8.; Dieter Harmening: Wörterbuch des Aberglaubens. Stuttgart: Reclam, 2009, 23. 85
