Seite 84 [84]
OCR
ellen úgy lépett fel, hogy papjait kötelességükre intette, 1797-ben például arra figyelmeztetve őket, hogy nemcsak egyházi személyek, hanem állampolgárok is, akiknek miután hűséget esküdtek a királynak és az országnak - a közjót kell szolgálniuk: tanít sanak imádkozni, ellenőrizzék a gyermekek iskoláztatását, járjanak elől jó példával, elkerülve a kocsmákat, ne merjenek átkot mondani, pontosan vezessék az anyakönyveket.*°8 A román nemzeti mozgalom elkötelezett híve volt, többedmagával román diétai képviseletet követelt a guberniumtól, egyik kezdeményezője annak, hogy Ioan Bob püspök felségfolyamodványba foglalja a román nemzeti követeléseket. A babona-ankétban részt vevő szász evangélikus papokról csak annyit tudunk, amennyit a szász írói lexikonban közzétettek. Johann Samuel Barbenius (1743-1798) Brassóban született, a 1766-tól jénai egyetemen tanult, hazajőve a brassói gimnáziumban, majd főgimnáziumban tanított (1769-1774). Innen a sárkányi parókia élére került, 1790-ben Botfalu, 1794-ben Prázsmár parókiáját vette át. , A falusi ifjúság oktatásának céljából" összefoglalta Luther katekizmusát, és munkácskáját 1792-ben Bécsben ki is adta. A lexikon számon tartja a babonákról , II. József parancsára" készített jelentését is. Jacob Bayer és Michael Binder nem is szerepel a lexikonban, Johann Gottfried Schenker neve mellett pedig csak utalások olvashatók arra, hogy mint segesvári lelkész szerepet játszott a szász iskolai élet alakításában." Míg a magyar babonagyűjteményt senki sem vette kézbe, a szászokéból már - mint jeleztük - nemcsak közzétettek egy részt, Barbeniusét, de a szász népismereti irodalomban hivatkoztak Binder kéziratára is. Érdekes e jelentés közlésének elmaradása, holott a szász folklorisztikai érdeklődés oly kiterjedt és eredményes volt, hogy míg Frazer a románokat csak kétszer említette munkájában, azt is szász forrásból," a szäsz hiedelmek és szokások szép számmal szerepelnek a nagy frazeri műben, az Aranyágban. 36 Circularul pastoral al vicariului foraneu din Näsäud Ioann Halmagi din 1797. Unirea, 1904. 33., 34., 35., 36. sz. 316., 324-325., 332., 342. 1. Tóth Zoltán: Az erdélyi román nacionalizmus első százada 1697-1792. Budapest: Athenaeum, 1946, 383. *Joseph Trausch: Schriftsteller-Lexikon oder biographisch-literärische Denk-Blätter der Siebenbürger Deutschen I-III. Kronstadt: J. Gott & Sohn Heinrich, 1868-1871; IV. Kronstadt: Krafft, 1902. 57! Gheorghe Pavelescu: Cercetéri asupra magiei la Romdnii din Muntii Apuseni. Bucuresti: Institutul social roman - Institutul de cercetäri sociale al Romäniei, 1945, 11. 83
