Oldal 82 [82]
OCR
Elmozdítására nincs ok, de nem akar maradni, mert , élete is kétséges, agyonverik vagy felgyújtják, semmivé marad". Igaz, ,a kobori papság szép jövedelmű, úgy hogy hasonlót bajosan lehet a mi ekklezsiäink között tanälni”, mehetne Szebenbe vagy Forgarasba, de a szász dékány nem fogadja el a mostani fogarasi papot Kóbor számára. Valóban, az 1791-es megegyezés szerint évente járt neki 360 véka tiszta búza (amelynek fele helyett 90 forint illette), és járt még 80 kenyér, tüzelni való fa és több darab föld: kaszáló, kenderföld, gyümölcsös, káposztáskert.?" A fogarasi pap maga is tudakozódott a kóboriaknäl, hogy Köpeczi „tanitäsäba nem vettek észre valami ellenkezőt, mert ha a fel adott dolgok mind igazak is, azokból nem jő ki, hogy őkegyelme állhatatlan volna, sőt ezeknek némelyike nem egyebet, hanem vallásbeli türedelmet, sz. atyafiságot bizonyí tana, és talán még dicséretes őkegyelmébe, amelyre nekem azt felelték, hogy ők mint szegény tudatlan emberek vallásunk fundamentumos ágazatait voltaképpen nem értik, s eszerint papjok tanításáról nem is ítélhetnek, de a jeleket teljességgel nem szeretik." És ezek után a kóbori egyházközség világi vezetői megint a főkonzisztóriumhoz fordultak, azt fejtegetve, hogy Köpeczi , minket pogányoknak, istenteleneknek, hitetleneknek, tolvajoknak, rebelliseknek vagy franciáknak nevezett, halottunkat megcsúfolta, közönségeinknek dolgaiban magát elegyítette, bennünket magisztrátusunknál vádolt, kedve szerént tömlöcöztetett, falusi tisztjeinket tetszése szerént gyalázatosan félidőbe hivatalukból kihányattatta, erdeinket pusztítani igyekezett, és azokat nagyobb részében magáénak lenni tulajdonította, velünk az falunak constitutiói ellen erőszakosan is és az publikumnak kárával építtete", ezért ha , nyakunkról el nem vétetik, szomorú próbákra és azoknak kimenetelére kell mennünk". De erre már nem került sor, mert a gubernium kilátásba helyezte, hogy katonaságot küld a falura, ,ha meg nem szűnnek a lármával, és már csendességben vagyok annyiban, hogy senki nem mér ellenem járni". És ezek után - az 1800-as esztendővel záruló — önéletírásában már csak az időjárást és a terméseredményeket jegyezte fel, meg egy-egy olyan vidám mozzanatot, hogy 1798ban a franciák ellen hadakozó székelyek , annyi zsebbeli arany és ezüst órát hoztak bé, hogy nem tudták kinek eladni" Köpeczi élettörténetében, legalábbis abban, amit ebből össze lehetett szedni, a falura vetett értelmiségi sorsa tárul fel. Életírója több írását is említi, de egyet sem talált meg. Márpedig fennmaradt az a kis katekizmusa, amelyet 1789-ben a heidelbergi káté nyomán állított össze a gyermekek számára. És büszkén jelentette is a kolozsvári főkonzisztóriumnak, hogy milyen munkát végzett. Korábban csak a papnak és a tanítónak volt Bibliája, most már sikerült rávenni két embert, hogy vásároljon magának Újszövetséget, egy az egész Bibliát beszerezte, és e példa követésére is van remény. Elhatároz35 Erdélyi Református Fökonzisztörium Levéltára, 1795: 62. 5 Erdélyi Református Főkonzisztórium Levéltára, Kóbor, [/2. köteg. 55 Erdélyi Református Fökonzisztörium Leveltära, 1795: 87. 356 Erdélyi Református Főkonzisztórium Levéltára, 1795: 258. 81
