Oldal 76 [76]
OCR
ség, mert belejavított az eklézsia levéltárában őrzött Teleki Józsefet köszöntő versbe. Az eredeti szöveg így hangzik: Hogy a pap tanítson, Isten parancsolja, A község hogy higgyen, annak javasolja. Aki hiszen, annak idvességet ígér, De hogy a pap büntessen, arra egyet sem kér. Sőt az embereknek szabad választást hágy, Mehet mennyországba s pokolba, aki vágy. Ez utóbbi két sort így javította Köpeczi: Sőt, hogy az embernek szabad választást hágy: Maga mentethessen, aki pokolba vágy. Köpeczi alapvetően az ember nembeli egyenlőségének híveként kezdte pályáját, és ezt jól példázza az, ahogy a következő részt javította: Hogy egymást szeressük, természet kötelez, Mert mindnyájunkat egy emberi név nevez. A javítás: Mert mindenikünket egy atyáról (Ádám) nevez. De milyen falu is volt Kóbor, hogyan is érvényesült az egyenlőség és az emberszeretet? Kóbor szabad parasztokból álló falu volt. Kőhalomszékhez tartozott, a református egyházközség pedig az evangélikus káptalanhoz, aminek az a magyarázata, hogy korábban szászok lakták." Az 1785-ös népszámlálás során 905 lakost írtak össze. 1850-ben 1047et. Viszont 1766 és 1785 között dinamikusan gyarapodott a népesség, ha a felekezeti összeírásoknak némi hitelt adunk. Az 1760-as évek derekán 139 görögkeleti ortodox, 120 görög katolikus, 7 evangélikus és 360 református lelket jelentettek a papok. Ekkor a lakosságnak mintegy 58 százalékát tették ki a magyarok, míg 1850-ben már 90 százalékát, és a magyar reformátusok mellett, a többiek (112-en, románok és cigányok) már csak görögkeletiek voltak. A szomszéd helység, ahonnan még Köpeczi babonáit gyűjtötte, a Felső-Fehér megyéhez tartozó Dombos (azaz Voldorf) volt. 1766-ban 476 görög346 Erdélyi Református Főkonzisztórium Levéltára, Kóbor, [/2. köteg. (Ezen az úton köszönöm meg Sípos Gábor segítségét.) MI Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség, 2000. http://mek. oszk.hu/04600/04684/html/1353.html (2015-05-01). 75
