OCR
A babona-ankét résztvevői Sajnos, az ankétban részt vevő, adatszolgáltató papokról való tudásunk igen egyenet len. Van olyan, akiről szinte semmit sem sikerült összeszedni. Viszont az, aki a legértékesebb beszámolót készítette, Köpeczi Bodos Sámuel, összeállította emlékeit, és naplószerű bejegyzésekkel gazdagította egészen 1800-ig.°* Címe önmagáért beszél: Nevezetes változások melyeket életem folyása s viszontagságai leírásában maradékom kedvére feljegyezgettem. Inkább eseménytörténet, mint szellemi önéletrajz. A magán- &s köztörténet folyamatában örömök és bánatok, sikerek és kudarcok tárulnak elénk. Babonákról alig ejt szót, de társadalmi tapasztalatai éppen azért érdekesek, mert azok alapján készítette a beszámolóját Brukenthalnak. Apja bibarcfalvi pap volt, de , mihelyt jól beszélleni" kezdett, anyai nagyapjához adták, aki a fogarasi iskolába íratta a gyermeket, de súlyos és hosszan tartó betegségbe esett, ezért hazahozta, majd a nagybaconi iskolába adta be két évre, ahonnan a nagyapa a nagyenyedi kollégiumba vitte, de egy év múltán nagybátyja , keménysége? miatt szülei a székelyudvarhelyi kollégiumban helyezték el. Tizenöt évesen aztán megint visszakerült Nagyenyedre, ám alig egy év múltával már Vízaknára ment tanítónak, mert az itteni sósfürdőben kezelte atkafertőzését. 18 évesen a marosvásárhelyi kollégiumban csapott fel diáknak, azaz teológusnak. 27 évesen megszerezte diplomáját, majd 1770-ben külföldi tanulmányútra indult, Franekerába, ahol október derekán - mint H. Transilvanus, azaz ,erdélyi magyar” - beiratkozott az egyetemre, ahol már mintegy tucatnyi magyarral együtt tanult. És más légkörben, mint Erdélyben, ahol ugyan a református vallás törvényes volt, de erősen érvényesült a katolikus hatalmi nyomás: a görögkeleti ortodoxokat a görög katolikus vallásra igyekeztek áttéríteni, az unitáriusokat pedig a római katolikusra, bár erről aztán fokozatosan letettek. Hollandiában viszont látnia kellett, hogy ,ez az aetas, aetas tolerantium, melyben minden tudósabb emberek arra igyekeznek contra senes duriores synodales, hogy a lelkiesméreten való hatalom, az eretnekesítés, a gyűlölség, szakadozások eltöröl tessenek, és felálljon a szeretet, egyesség". 1772 májusának végén megvédte értekezését. Önéletírásában címét sem említi, szövegét sem ismerjük, pedig megjelent, és hazafelé az egyik német professzornak adott is belőle. A mű címe jelzi, hogy a babona fogalmát 43 Köpeczi Sámuel: Nevezetes változások melyeket életem folyása s viszontagságai leírásában maradékom kedvére feljegyezgettem. Akadémiai Könyvtár, Kolozsvár. A kolozsvári Református Kollégium kéziratgyűjteménye nr. 1554. Ennek és az Erdélyi Református Főkonzisztorium Levéltárának iratanyaga alapján készült Sámuel Aladár: Köpeczi Bodosi Sámuel élete és munkái. Református Szemle , 1926. nov.-dec. Ami nevét illeti, tévesen rögzült a Köpeczi Bedos Sámuel alak, apja neve említett önéletírása szerint Köpeczi Bodosi János, ő viszont Köpeczi Bodos Sámuelként írta alá magát. A továbbiakban, ha az önéletírásból idézünk, nem tüntetjük fel külön, a kézirat oldalait még nem számozták meg, amikor megtekintettem. 4 Egyetemi Könyvtár Kézirattára, F 111. Album der Franeker Akademie, 1716-1811. 73