Seite 63 [63]
OCR
tőlük, mint a Lukács-cédulákkal teszik, és ez babona"."§ II. József ezen megnyilvánulását is a szokásos tapintatlanság — a mély filantropikus meggyőződés és cinikus pragmatizmus keveréke - jellemzi. De azért a szász evangélikus közegben visszafogta magát, mert Debrecenben arról beszélt a reformátusoknak, hogy ha nem lenne katolikus, akkor inkább református lenne, mintsem lutheránus, mert ez a felekezet neki stupiditásnak ttinik.?® Egy kardinálisnak pedig azt fejtegette, hogy mivel megveti a babonát és a farizeusokat, mindkettőtől meg akarja szabadítani a népét." Mária Teréziának igaza volt, fia úgy viselkedett, mint ,a szellem kokottja?.?! Élete végén olyasmit is mondott, hogy a francia forradalom csupán az ő tízéves erőfeszítéseit plagizálta,?? de csak a lényegről feledkezett el: arról, hogy a meglévő képviseleti alkotmányosságot lábbal tiporta. Igaz, hogy bár szinte valamennyi reformeszméje fellelhető a francia filozófiai irodalomban, nem filozofált, de gyakran hivatkozott a tolerancia és a humanitás eszményére és követelményére."? Ennek műhelyeit, a szabadkőműves páholyokat szintén megrendszabälyozta, amikor számukat korlátozta és állami felügyelet alá vonta öket. Idevägö rendeletéből sem maradt el a szokásos sértés: , Az úgynevezett szabadkőművesi társulatok, melyek titkai előttem épp oly ismeretlenek, mint sohasem vágytam azok alakosságait megtudni." A rendelet magyarországi fordítása tapintatos, mert az uralkodó Gaukeley-ről szólt, és ez inkább kóklerséget, mintsem alakosságot jelent. Az erdélyi fordítás durvábban hangzott, mert még csak nem is alakossággal, hanem babonasággal jellemezte a szabadkőművességet: , A Frejmaurer nevezet alatt lévő társaság, melynek titkait valamint hogy nem tudom, úgy annak babonaságait kicsin dolognak is állítottam." Végül is mindkét fordítás jó, a Porosz Általános Törvénykönyv? a biztonság kedvéért a varázslást, szellemidézést, kincskeresést babonás kóklerségnek nyilvánította. József császárt alapvetően alattvalói fizetőképessége érdekelte, az, hogy az állami mechanizmusban el tudják látni a feladatukat: fizessenek, szaporodjanak és harcoljanak, ha kell. Nem tudni pontosan, hogy Erdélyben és Magyarországon miért nem akarta számba vétetni a babonákat, valószínűleg azért, mert nem akarta a kedélyeket *88 Michael Conrad von Heidendorf: Eine Selbstbiographie. Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde, 1883, 18. k. 1. sz. 87-88. 19 EKK, Ga 131/a/2. k. Sinai Miklós levele a püspöknek (1770. jún. 10.). 20Johann Ferdinand Gaum: Lebensbeschreibung Kaiser Josephs IL. bis an seinen Tod. Frankfurt Leipzig, 1790, 87. *l Herbert Rieser: Der Geist des Josephinismus und sein Fortleben. Der Kampf der Kirche um ihre Freiheit. Wien: Herder, 1963, 62. 2 Hans-Ulrich Wehler: Deutsche Gesellschaftsgeschichte I. München: C. H. Beck, 1989, 350. 23 Hugo Hantsch: Die Geschichte Österreichs. II. Graz - Wien - Köln: Styria Steirische Verlagsanstalt, 1953, 224-225. 24 Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Budapest: Akadémiai, 1993, 151-152.; Márkus András: Miscellanea profana. Másolta Szádeczky Kardos Lajos. MTAKK, Ms. 4172/3. 55Zwanzigster Titel. Von den Verbrechen und deren Strafen: In Allgemeines Landrecht für die Preußischen Staaten (01.06.1794), Zweyter Theil. Berlin: Nauck, 1817. http://opinioiuris.de/ quelle/1623#Zwanzigster Titel. Von den Verbrechen und deren Strafen (2015-06-07). 62
