Oldal 50 [50]
OCR
Győzött a felvilágosodás? Végül is igen, de nem előzmények nélkül. Ezért lehetett elmondani: , A régi axiomatikus magyarázat, hogy a vfelvilágosodás győzött a babona felette, önmagában mese, üres absztrakció", hiszen komoly szellemi előzményei vannak, és államrezon diktálta az emberölés e formájának megszűntetését. A felvilágosodás fényénél viszont a boszorkányüldözés az emberi gonoszság és korlátoltság történetének egyik fejezete. Igaz, a boszorkányüldözés sötét fénykorában - fejtegeti a kérdéskör egyik legkiemelkedőbb szakértője - a bírák és gyóntatók ,nem voltak mindig sötét lelkű kegyetlenkedők, és a gyanúsítottak ellenállása vagy a boszorkányperek kegyetlensége sokukat meggyőzte arról, hogy az elméleti, teológiai és jogi feltételezések helytelenek". És mivel teológiai és hatalompolitikai kérdésről is szó volt, DélkeletNémetországban a boszorkánypereken való részvétel minden uralkodó, fejedelem, nemes, jogász és teológus alapképzéséhez hozzátartozott." "Talán ezért sem véletlen, hogy éppen Bajorországban tört ki az 1780-as években az úgynevezett ,boszorkányháború". De ez már csak tollharc volt, igaz, heves. Joseph Weber, tanár és plébános a boszorkányhit alaptalanságáról értekezett, az egészet a csőcselék hiszékenységének tudta be, és keményen bírálta a katolikus szertartásokhoz és szokásokhoz kapcsolódó hiedelmeket, például a szenteltvíz, az áldásosztás, a megszentelt kegytárgyak ördögűző hatásával kapcsolatos hiedelmeket. Weber a boszorkányokat vagy kedély: és elmebetegnek tartotta, vagy szélhámosoknak, akiket nem boszorkányságért, hanem csalásért kell büntetni. Ha pedig az állatok megbetegszenek, gyógyszerre van szükségük, és nem Lukács-cédulára. Mire mär „a boszorkänyreformäciö” cimen jött is a válasz, és ebben a boszorkányság már valóságos és igaz egyházi dogma, a szenteltviz &s a megszentelt kegytärgy „az ördögi erőszak elűzésére? szolgáló célszerű eszköz. A tudós pap az ateista és deista felvilágosodás híve, aki éjjel nappal a felvilágosodás-nótát fújja.) (Ez a válaszreakció három kiadást ért meg, mert tetszett ,a csőcseléknek", hiszen megerősíti az amulettek, Lukács-cédulák, farkasfogak, Ignác-babok kultuszában, viszont a régi - kegyetlenségre ösztönző - hiedelmek már eltűntek, hisznek ugyan az ördögben, a boszorkányokban, de ezek már nagyrészt vénasszonymesék, legfeljebb betegek kenyszerkepzetei.?°°) De azért az egyik vitairat többek között azzal a kérdéssel állt elő, hogy hol hallotta ,a boszorkányreformáció" szerzője azt a bizonyos felvilágoso26R, Värkonyi: Közgyögyitäs, 1990, 384. 27 Wolfgang Behringer: Rossz idé, éhinség, félelem. Ethnographia, 1990, CI. 3-4. sz. 379. 28Joseph Weber: Ungrund des Hexen- und Gespensterglaubens, in ökonomischen Lehrstunden dargestellt. Dilingen: Bernhard Kälin, 1787, 32., 49-50., 71. (Münchener DigitalisierungsZentrum). 25 [Franz Joseph Schmid:] Ueber die Hexenreformation des Herrn Professor Weber zu Dillingen. Augsburg, 1787, 9., 61-62. 230 Was halt man anderswo von Hexerey, Zauberey, Gespenstern, Amuleten, Ignazibohnen, und geweihten Kräutern? Mit kleinen Ausfällen begleitet von einem andern katholischen Weltmann in Augsburg. Stuttgart - Karlsruhe, 1787, 7., 48. 49
