Oldal 44 [44]
OCR
mert előfordult, hogy egyik este valaki azt hitte, az ördög kandikál be az ablakán, mire az illető fejszéjével kirontott, leütötte és lefejezte, de reggel látnia kellett, hogy a szomszéd kecskéjével tette mindezt.?” A boszorkányégetés divatja vagy inkább járványa nálunk viszonylag későn hódított nagyobb teret, pontosabban később teljesedett ki. A mi boszorkányaink szinte mind olyan kuruzslóasszonyok vagy javasasszonyok, akikre aztán ráolvasták a nyugati ismérveket. Jellemző, hogy háborúban visszaesett a bűnbakkereső igyekezet, mint például a Rákóczi-szabadságharc alatt. Sőt előfordult, hogy kurucaink igénybe vették a boszorkányok szolgálatait. 1707 novemberében Mikes Mihály erdélyi kuruc vezér öntudatosan jelezte a vezérlő fejedelemnek: ,mind a papok, de kivált a boszorkányok derekasan bíztatnak, hogy isten kegyelmességéből az magyaré lesz a victoria”.2% A békével és az ország újratelepítésével előtérbe kerültek a közösségi konfliktusok. Miután Nyugaton kihunytak a máglyák, a nyugati kereszténység perifériáján, Magyarországon és Lengyelországban a 18. század elején több áldozatot követelt a boszorkányüldözés, mint korábban. Csakhogy aztán a modernizálódó államszervezetben a néphiedelmek és teológiai kényszerképzetek alapján folytatott emberkínzás és emberölés már tűrhetetlen működési zavart jelentett. Meg kellett fegyelmezni azt, ami a modern jogszemléletben a helyi hatóságok önkényeskedésének, jogi külsőségekkel legitimált lincselésnek minősült. A modernizálódó államhatalom hozzákezdett az országos egészségügy megszervezéséhez. Az orvosi ellátást és a járványok elhárítását állampolitikai célkitűzéssé emelte. A boszorkányüldözés mérséklése, majd megszüntetése az egészségügyi reform része lett. Nálunk a Hollandiában tanult orvosok tevékenysége a felvilágosodás nyitányának is tekinthető. De nemcsak nálunk. Ami a boszorkányhitet illeti, az orvosok a boszorkányoknak minősített embereket betegnek vagy csalónak minősítették. Filozófia, teológia, orvostudomány és az ipari tevékenység elmúlásra ítélte a boszorkányképzeteket, hogy aztán a kegyelemdöfést a felvilágosodás gúnyolódása adja meg, pontosabban ennek nyomán a karhatalom, amely már fellépett a boszorkänyüldözes ellen.?” Pelda erre az, ami Zetelakán és Bajorországban történt. 20 Pavelescu: Cercetédri, 1945, 34. 13 Thaly Kálmán: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. Századok, 1881, 120. 24 Marie-Sylvie Dupont-Bouchat - Willem Frijhoff - Robert Muchembled: Prophètes et sorciers dans les Pays-Bas XVI-X VITE siècles. Paris: Hachette, 1978, 18.; Klaniczay: À civilixdciö peremen, 1990, 269.; Toth G. Péter (szerk.): A magyarországi boszorkányság forrásainak katasztere (1408-1849). Budapest - Veszprém: MTA Néprajzi Kutató Intézete - Laczkó Dezső Múzeum, 2000; Tóth G. Péter (szerk.): A magyar boszorkányság forrásainak katalógusa, 2004. http://www.vmmuzeum.hu/ boszorkanyperek/ (2015-01-20). 205 R. Várkonyi Ágnes: Közgyógyítás és boszorkányhit. (Mária Terézia boszorkánypereket beszüntető törvényének újragondolásához). Ethnograbhia, 1990, CI: 3-4. sz. 437. 26 Claudia Honegger: Die Hexen der Neuzeit. Analysen zur Anderen Seite der okzidentalen Rationalisierung. In Die Hexen der Neuzeit. Studien zur Sozialgeschichte e. kulturellen Deutungsmusters. Hrsg. Claudia Honegger. Frankfurt am Main: Suhrkamp, 1978, 137. 43
