Oldal 252 [252]
OCR
Összegzés - hagyomány, emlékezet, társadalom + 251 ugyan átalakítjuk, mégis felidézhetjük tapasztalatainkat)"", ahogyan a történészek és az antropológusok a gondolkodásban, az ismeretek és a tudásformák kialakításában az emlékezetnek speciális szerepet tulajdonítanak.79 Önálló és elmélyült kutatást igényel annak meghatározása, hogy a 19-20. századi magyar paraszti társadalomban miként kombinálódott és hatott egymásra az oralitás és az irott kultura,”° az emlékezésrél és az emlékezetről viszont az idézett szövegek az absztrakt teóriákon túlmutató információkat árultak el. Felismerhettük a kísérleti pszichológia megfigyeléseit (például a , konkrét" eseményekre történő epizodikus és az általános tudásra épülő szemantikus emlékezetről vagy a vakuemlékről)"", amitől azonban nem választhatóak el az emlékezet szociokulturális keretei, funkcionälis-konstruktiv tartalmai. Az 1950-es, "60-as években, amikor a megkérdezettek a családéletről, a munkáról, a gazdálkodásról, a piaci kapcsolatokról és a helyi társadalomról beszéltek, sok esetben morális parancsokat, normatív, az egykori közvélemény által alakított értékeket, illetve a személyközi hierarchiákat elfedő , communitas" eszményét és annak egyenlőség diskurzusait idézték fel, ami részint a világi és az egyházi hatalom metanarratíváinak internalizálására, valamint a hagyományőrző értékrend folytonosságára, részint az emlékezet társas (kollektív) természetére utal. Láttunk a visszaemlékezésekbe illesztett népdalokat, anekdotákat és egyéb színes történeteket (az elbeszéléstradíciók , narratív molekulait)’, melyek az emlékek felelevenitésének/elbeszélésének tamogatoi lehetnek, s előadói (és befogadói) élményt nyujtanak. Olvashattunk olyan textusokat is, ahol a paraszti világ folklorizációja válik hangsúlyossá. Ezeket nemritkán a nosztalgia vagy a reflexív nosztalgia uralta: a múlt hiányként jelenik meg, kapcsolata az elbeszélés idejével megszakad, a narratíva a hagyományt kulturális emlékezetté avatja. Az emlékezet ritualizálódásának más szövegekben másfajta funkciói lehettek. Miközben az adatközlők a régi gazdálkodásról, a határhasználatról vagy a települések történetéről beszéltek, nemegyszer az , alapító" családokat említették, és a földek elfoglalásának mitikus eredetét mondták el. Ezek az elbeszélések a velük azonosulók számára a csoporthoz tartozást (a mi tudat erősítését) és a közösség fenntartását biztosították, illetőleg Eviatar Zerubavel vé78 Ong, W. 2010. 38. 79 Hutton, P. 1993. 17-18. 70 Walter Ong tipológiáját módosítva, Paul Zumthor az elsődleges (az írásbeliség előtti), a másodlagos (az írásbeliség által meghatározott), valamint a kevert szóbeliséget különbözteti meg, mely az írással rendelkező, de nem az írás által meghatározott kultúrákra jellemző. Benczik V. 2001. 18-19. 7! Baddeley, A—Eysenck, M—Anderson, M. 2015. 155, 186. 72 Niethammer, L. 2004. 35.
