Oldal 245 [245]
OCR
244 e Eltűnt falusi világok ismeretei. Ferenc József és Kossuth konfliktusát említi újra, a kiegyezést ugyancsak személyekhez köti, ami az iskolai tudást és annak , emlékezetét" illusztrálja. Az adatközlő Deák tankönyvi jelzőjét használja (a haza bölcse), a megegyezés három , szempontjából" azonban csak kettő, a közös katona és a közös pénz jut az eszébe, s a gondolkodásától idegen külügyek helyett, különös fikciót teremt (az uralkodó a fizetését Magyarországon köteles elkölteni). Ebben a szövegben 1848 és az utána következő évtizedek sokféle — az egyén viszonylatai szerint különböző - emlékezetét figyelhettük meg. A robot eltörlését a családi hagyomány őrizte meg, amiben helyek (települések), személyes kapcsolatok és konkrét adatok rajzolják ki a földszerzés és a társadalmi emelkedés múltból jelenbe vezető folyamatát. A szabadságharc kitörésének okait a trónöröklés fikcionalizált, mégis a főszereplőket felvonultató története jeleníti meg, aminek a továbbadója egy , jó koros öregember", és a pákozdi csatát is az elbeszélő hagyomány színezi ki és teszi ábrázolhatóvá."? A kiegyezésre egy , képszerű mag" és egy narratív séma sem állt rendelkezésre"? (az 1945 utáni, a múltat győzelmek és vereségek sorozataként bemutató függetlenségi történetszemlélet számára szintén nem volt értelmezhető), ezért az adatközlő a tanult ismereteket aktualizálja, és egészíti ki a fantáziával. A századforduló időszakáról már személyes emlékei lehettek, amelyek közül Kossuth hazahozatala és gyászszertartása (a millenniumi ünnepségek időpontával összekeverve), valamint az ennél hétköznapibb búzaár-emelkedés rögzült különös erővel." Morvay Judit Somogy megye egy másik településén, Bábonymegyeren gyűjtötte az 1848-as hagyományokat: (Ki volt a szabadságharc vezére?) Kossuth vezette a szabadságharcot, ha nem megy ki az országbúl, elemésztették volna, ő volt a szabadságharc vezére meg Petőfi... Petőfi nagy költő volt, ő is Kossuth mellé állt, az egyik fővezére lett, mindenütt ment Kossuthtal, még képen is láttam. Petőfi gyűjtötte a katonaságot Kossuthnak, ment faluról falura hősiesen, úgy, mint most a pártszónokok és lelkesítette az embereket. Szép verseket írt, én mindig 48-as ember voltam. Hogy Petőfi hogy halt meg, még az írás sem tudja pontosan. Egy nagy ütközetben Mohácson felül halt meg. Az is jó református gyerek volt. (Ki ellen harcoltunk 48-ban?) A szabadságharc a régi módszer ellen volt. Éppen úgy, mint most szeretnék visszahozni a reakciót, akkor ™ Az ellenség tóba szorításáról és a vízen lebegő vörös sapkákról más adatközlők is beszéltek. Kiss J. 1957. 69-70. 73 Laszlo J. 2003. 169-170. 7 Kossuth Ferenc minisztersége idején, 1906 és 1910 között a búzaárak kb. 3090-kal emelkedtek, és 20 korona (10 forint) körül mozogtak. Vörös A. 1988. 294.
