OCR
240 e Eltűnt falusi világok felvert patkó, ami — Thaly Kálmán Bujdosó Rákóczi című, 1881-ben közzétett balladai feldolgozásához hasonló formában - a gyűjtés során feljegyzett dalokban is megjelent." Elbeszélő motívum a fejedelem félbehagyott ebédje is, amit talán a kastély egykori vagy az 1960-as években kiállított tárgyi emlékei ihlettek."? Nehéz pontosan meghatározni a harminchét éves, tehát a fiatalabb generációhoz tartozó adatközlő ismereteinek forrását, mégis valószínűsíthető, hogy az iskolában tanult folklórból, valamint a település és Rákóczi kapcsolatát reprezentáló sok évtizedes hagyományteremtés vizuális eszközeiből eredt. A szöveg azonban nem több a feltett kérdésre adott , információ jellegű tényközlésnél", és a folklorista általános érvényű következtetését igazolja: az adatközlőknek alig vagy egyáltalán nincsen nagyobb tehetsége a történetek előadásához, így hát egyszerűen elmondják azokat." 1848-49 A bevezetőben utaltam rá, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc 1945 utáni kultusza a történeti tudás és a néphagyomány összehangolására törekedett, amelyek közösen határozzák meg aktualizálható politikai és társadalmi jelentéseit. Ez a szándék vezette a népi emlékezet centenáriumi gyűjtését, a továbbiakban ebből a gazdag és nagyrészt kiadatlan anyagból idézek. ,Hát az úgy vót, hogy az én apám a Nemeskéri Kiss Pálnak volt az iskolatársa, később is mindig jóban voltak, tegezték egymást. Ez a Nemeskéri Kiss Pál Magyarország aranykulcsos titkos tanácsosa és Horvátország vicekirálya volt. Hát ettől kérdi az öregapám: — Mondd Pali, hogy lehet, hogy ilyen könnyen eltörölték az úrbért? — Hát tudod Józsi, az úgy volt — mondta Nemeskéri Kiss Pál az öregapámnak, — hogy a Bottyán herceg Kossuth mellinek szegezte a pisztolyt, de Kossuthon nem 688 Például Gulacson: ,,Kovacsom! Kovacsom! / Udvari Kovacsom! / Forditsd meg a patkot / Hódas paripámor! / Az elejét hátra, / Ne forduljon vissza, / Úgysem jövök vissza / Szép Magyarországra!" Ferenczi Imre úgy véli, hogy a patkófordítás, Rákóczinak tulajdonítva, már a 19. századi néphagyományban is előfordult, és Thaly innen vette át a saját alkotásába. Ferenczi I.-Molnár M. 1972. 20-21, 64. 59 Az egyik adatközlő szerint , Vaján két Rákóczi-emléket őriztek: egy csőszházat, ahol egyszer megebédelt, és ott maradt az evőeszköz és a tányér is. A másik pedig a kastély egyik szobájában látható: menekülésének pillanata, amiről az ottmaradt ételmaradékok tanúskodnak." Ferenczi I.-Molnár M. 1972. 211. 60 Ferenczi IMolnar M. 1972. 23, 26-27, 29.