OCR
226 "e Eltűnt falusi világok zett) történetekre miféle elbeszélésmódok, nyelvhasználat, esetleg retorikai konvenciók jellemzőek, és elárulnak-e valamit az adatközlők múltképeiről, valamint kulturális világáról. SZENT ÍSTVÁN NYOMÁBAN István királyhoz évszázadokon keresztül formálódó egyházi és világi kultusza mellett, az államalapítót megillető néphagyomány kapcsolódott. Ennek műfaji és tematikai gazdagságát kívánták a gyűjtők egymást követő generációi igazolni, közülük először Udvardy János 1910-es évek elején a Fejér megyei Csákberényben készített interjúját idézem: „Meg mikor Istvan kira vöt, ement ide Bodajkra a szentegyhazba imädkoznyi. Aztan ott a töba nagyon retyegtek a bekak. Aztan hogy köze van a templom, nagyon behallaccott a békák retyegése. Aztán kikűtte a szógáját, vagy inassát, vagy aki ott téblábol mellette, hogy mongya meg a békáknak, hogy hagassanak e. A szóga kiment, oszt aszongya a békáknak, hogy azt izeni István kirá, hogy hagassanak e! A szóga visszament, de a békák csak tovább retyegtek. Másoccor is kiküldi a lakáját, hogy hát parancsúja meg a békáknak, hogy hagassanak e, mer István kirá odabenn imádkozik. A szóga megin úttett, de a békák megen csak tovább retyegtek. Most má aszonta István kirá, hogy menny ki, oszt mond meg nekik, hogy mos má hagassanak e örökre, pusztújanak innen. A szóga kiment harmaccor is a tóho, oszt aszonta, hogy aszonta István kirá, hogy mos má hagassatok e örökre, oszt pusztújjátok innenjd. Oszt akkor etakarodott minden béka onnan. Most is a múlt vásárkor, hogy odaát vótam, mer a Ferusnak köllött egy pár viselő csizmát vennyi, néztem, de nem láttom békát abba a tóba. Mind elpusztútak onnan." Az etnográfusok a monda eredetét kutatva arra hivatkoznak, hogy a Székesfehérvárhoz közeli Bodajk az egyik legrégebbi búcsújáróhely (kápolnáját — szintén a hagyomány szerint -— Szent István építtette), sőt azt is tudják, hogy a közeli tóban , valóban nincsenek békák. """ Kimutatták a mondatípus Somogy megyében elterjedt változatait, nem fordítottak viszont figyelmet a narratívára. Az elbeszélés a mese archetipikus műfaji elemeit használja, ami a történetet strukturálja és akomikum eszközévé válik. Komikumot kelt a szentegyházbeli ájtatosság és a békák profán , retyegésének" szembeállítása, amit 6 Udvardy J. 1912. 199. Idézi Lukacs L. 1989. 48, Magyar Z. 2000a. 110-111. #7 Magyar Z. 2000a. 111.