Oldal 218 [218]
OCR
A történelmi és a lokális múlt emlékezete e 217 A történelmi népmondák referencialitása és hagyományozása nem egységes. Vannak közöttük olyanok, amelyeket a nép , megtörténteknek hisz, míg más részüket amolyan meseszámba vesz. Emezeket az apa csak elbeszéli a fiainak — melyeket az "ember" nemigen tart magához méltónak —, míg amazokra valósággal megtanítja a fiát. Iskolásgyermeke történelmi tudását csak anynyiban értékeli, amennyiben az ő történelmi hagyományaival megegyezik. Különben az a válasza rá, hogy ezt így tudták az öregek, azok pedig itt éltek." Amazokat meg kell 6rizni, mert a foldszerz6 és a földvédő ősök emlékéhez kapcsolódnak." Szendrey Zsigmond szerint tehát a lokális emlékezet őrzi meg és kanonizálja a közösségek történeteit, amelyeket az elbeszélői képzelet — a közösség által elfogadott diszkurzív szabályok között - alakít narratívákká. De az etnográfus arra is utal, hogy a , nép" megkülönbözteti a lokalizált történelmi hősökhöz és eseményekhez kötött (a legendákkal rokonított) mondákat, valamint a fikció világába utalt (meseszámba vett) történeteket, amelyek funkciója is eltérő. Utóbbiakat a szórakoztatás céljából elbeszéli vagy „regeli”, az előbbieket viszont, melyek az , ősök emlékezetéhez" kapcsolódnak, és a közösségi identitást erősítik, a következő generációknak megtanítja." S ez az iskolában elsajátítható történeti ismeretek szerepét egészen szűkre szabja. Az iskolában szerzett tudás hiányosságait a két világháború között nemcsak a falusi intelligencia, hanem egy-egy történetíró és etnográfus is szóvá tette. Györffy György szerint a parasztság , történelmi érzéke csekély. Amit az iskolában tanult a történelemből, hamar elfelejti. Mondáit azonban szájrólszájra adja." Luby Margit a szatmári gyűjtéseinek tapasztalatairól ír kiábrándultan: , Azt akartam tudni, hogy ki volt a honalapító, kik voltak az országépítők. Főként István, Nagy Lajos és Mátyásra gondoltam. II. Rákóczi Ferencről, mint legjellegzetesebb szabadsághősünkről kerestem volna valamit... Ha kereken csak ötvenre teszem az emberek számát, akiknek a történeti tudását kerestem, akkor is csak három olyan embert találtam, akivel történelemről beszélni lehetett, aki a ténytörténelmet tudta. De ha figyelembe veszem, hogy a falu legértelmesebbjeit kerestem fel a legtöbb esetben, akkor a helyzet még rosszabb." Az etnográfus tehát a nemzet historikumának írásban rögzített „tenytörtenetet” keri számon, és a nemzeti panteonnak is megvannak a kanonizált (, országépítő") hősei. Végül Luby Margit, mint , úrféle", aki , kívülről 610 Szendrey Zs. 1920. 45-46. 511 A mítoszkutató Geoffrey Kirk szerint az írásbeliséget nem ismerő kultúrák hasonló megkülönböztetéssel élnek, és hozzáteszi, hogy az általuk használt , igaz" jelentései a mi ,igazság" fogalmunknak nem felelnek meg. Kirk, G. 1993. 57-58. 612 Györffy Gy. 1938, Luby M. 1938. 169-176.
