Oldal 217 [217]
OCR
216 e Eltűnt falusi világok A 19. században gyűjtött mondák, amelyek kiadásával a parasztság művészi érzékét vagy ízlését is reprezentálni kívánták, a népköltészet műfajaival szemben támasztott esztétikai minőséget sem érték el. Erre nem kisebb szellemi autoritás, mint Arany János hívta fel a figyelmet: , Egy-egy rideg monda töredékber, zilált prózában hullong itt-amott; rajta műalkatnak semmi nyoma. Mátyás előtti királyait, vezéreit elfeledte a magyar; s a mi keveset az »Isten ostorárólx tud, nagyrészben, s talán egészen, Losonczi István népszerű könyvének köszöni." De amit tud, az is inkább adomaszerű, mint költői vonásokkal bír; és ha ahagyomány némely töredékét megőrzeri, a jelen korra juttatni képes volt, nem látszik, hogy ebben a műalak által elősegéltetett volna." Az I. világháború után a gyűjtések hasonló szellemben és módszer szerint folytatódtak. Szendrey Zsigmond a mondák rendszerezésére és típusainak megalkotására is kísérletet tett (helységalapítási, község- és családnév-magyarázó, birtokszerző, valamint történelmi mondák), és úgy vélte, hogy a régmúltat, akár a honfoglalást felidéző történetek a néphagyomány kontinuus alkotóelemei."ó Anyagának legnagyobb része azonban - miként Balassa Iván értékelte — csupán töredék, , bizonytalan feljegyzés, hiteles adat alig-alig akad közöttük.”” A Szendrey-keziratokat átnéző Ferenczi Imre ezt további észrevételekkel egészítette ki: a török ellen 1636-ban vívott szalontai csata történetét például több kisebb mondából , alkotta meg", és mivel a gyűjtők a helyi gimnázium diákjai voltak, az általuk lejegyzett szövegeket az etnográfus , tartalmi és tájnyelvi tekintetben ellenőrizte."95 Szendrey Zsigmond az adatközlőkkel beszélgetve a nép , történelmi emlékezetére" és a múlt elbeszélésére vonatkozó tapasztalatait szintén rögzítette. „Meg a legbőbeszédűbb magyar is szűkszavú - írja 1920-ban, és ha itt-ott színez is valamicskét (a történeteken), az annyira az eseményekbe illeszkedik, hogy nélküle csonka volna a tartalom." A történelmi mondák formája mégis skötött próza": , bővíteni, túlszínezni vagy belőlük elhagyni nem szabad. Aki a megállapodott tartalmuktól vagy alakjuktól eltér, azt a hallgatóság élénk félbeszakításokkal szokta megcáfolni és kijavítani." 64 A Hármas kis tükör című népiskolai tankönyvről van szó. 65 Arany J. 1962 (1860). 264. 46 Dobos Ilona viszont biztos abban, hogy ezek a mondák a Millennium idészakaban ,,irodalmi közvetítéssel" kerültek a köztudatba. Szendrey Zs. 1922, Dobos I. 1971. 147. #7 Balassa úgy véli, hogy ez a következő évtizedekben sem változott, ezért ma is (az 1960-as évek elején) , alig rendelkezünk megbízhatóan lejegyzett történeti mondákkal." Balassa I. 1963. 17. 608 Ferenczi I. 1965. 252, 263. 69 Szendrey Zs. 1920. 45.
