Oldal 176 [176]
OCR
A társadalmi mobilitás emlékezete e 175 lány. És ezek sokáig együtt vótak, mert osztán az öreganyám az meghalt korán, oszt akkor a menyecskék vótak a gazdasszonyok. Legöregebb vót Lőrincz Borbála, aztán István, Imre, az vót az én apám, aztán jött Péter, Erzsébet és János. Imre és István otthon maradtak a szüleikkel és hazavitték az asszonyt, a lányok azért férjnél lettek, Péter útkaparó lett, a másik meg szógálnyi ment Kiskeszire. 1908-ban halt meg öregapám, akkor mentek szét. Akkor ami föld még vót, hatfelé ment. De annyi sok adóssága vót az öregapámnak a takarékba, az esztergomi takarékba, hogy sokáig kellett fizetni. Azt a takarékot átvette az én apám, övé maradt a ház, a kocsi, az állatok és adott egy házhelyet az öreganyám. Annyival kaptunk mink többet. Mit mondjak, 300 négyszögöl lehetett a házhely." „Na ott vot a Lengyel-kocsma. Az a Lengyel Nandor 300 hold foldet szerzett a kemencei jobbagyoktol. Mind hitelbe ment a pdlinka, mind hitelbe a bor. Meg még pénzt is kölcsönzött később. Annyira, hogy például az én nagyapámnak, az édesanyám apjának egy egész házhelye vót, úgyhogy édesanyám, meg mink mar egy talpalatnyi fődet sem örököltünk, mert az mind a Lengyel Nándor kocsmájába ment, annak a birtokába került. Biztos tetszett hallani, hogy sok van a rovásán. Na akkor az úgy vót, hogy vót ennek a Nándi bácsinak egy ilyen hosszú botja, meg mondjuk Feri bácsinak egy ilyen hosszú bot. Amikor elmentek a kocsmába meginni egy féldecit, akkor az öreg mind a kettőbe vágott egy rovást. Mikor mán jó sok vót: 2Na te! Egy fertály fődet vagy ezt vagy azt írass rám!x Nem bírta kifizetni, odament egy hold főd, akkor meg majd egy masik hold. Ez igy ment.”*° Az első adatközlő, Lőrincz József néhány családot nevez meg, amelyek egyetlen vagy legfeljebb két generáció alatt adósodtak el, és vesztették el a birtokukat. (Az egykor , nagyon sok földdel" rendelkező Szisz család leszármazottjai közös házrészbe kényszerültek.)" Ezek nem kivételes történetek, a hanyatlás az emlékezetben általános, a falu egészére érvényes: a 40-50 holdas gazdák, mint ,napszamosemberek haltak meg”, mások cselédnek, suszternek álltak, Pestre költöztek vagy tsz-tagok lettek. A szövegben nincsenek sikeres életutak, a földvesztés, valamint a foglalkozásváltás és az elvándorlás egyaránt kényszerként, a falusi közösség bomlásaként, komor kifejezésekkel jelenik meg (oszt elpusztult", , ki hova üldözte a gyerekeit"). Az adatközlő nem kerüli meg az okokat sem. A , dzsentroid" mentalitást látjuk a , régi" falusi világban, ami az adósságcsinálást, a ,könnyen élést", 194 Lőrincz József (sz. 1893. Vámosmikola). A Szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára 4532-99. Szabó I.-Szabó L. 1977. 454. 15 Az adatközlő nevét és személyi adatait nem ismerjük. Szabó I.-Szabó L. 1977. 457. 16 Egy másik visszaemlékező szerint 60-70 hold földjük volt. Szabó I.-Szabó L. 1977. 454.
