OCR
A társadalmi mobilitás emlékezete e 173 („a vagyonhoz sok lett a család"), és az ,elszegényedés" előidézője."? Ez a nehezen azonosítható léthelyzet számára az önálló megélhetést nem biztosító töredékföldet, a gazdálkodáshoz szükséges mezőgazdasági eszközök és állatok hiányát, valamint a testvéreivel megosztott portát és házrészt jelenti. A szegényedés meghatározott életszakaszhoz vagy családciklushoz kapcsolódik (a megválakozáskor Köteles huszonhárom éves), és cselekedeteit az ebből kitörés motiválja. A kényszerűen vállalt summás-, napszámos- és cselédmunkát, ami a ,nagy vagyont" jelentő havi kommenciót biztosítja, a feleségét tehermentesítő ház körüli teendők ellátását és nem utolsó sorban az életformává váló minimalizált fogyasztást és szüntelen kuporgatást (, mindég gyűlt a pénz, ami gyűlt rakásra tettük"). A családi eseményeket: a fia megházasodását szintén a földszerzést segítő tranzakcióként azonosítja („megszaporodott a vagyon, egy holdat adtak az asszonnyal"). A társadalmi emelkedés nem kizárólag önerőből történt. A föld-, a ló- és a kocsivásárlás ugyanis a személyközi kapcsolatait is megváltoztatta: a munkaadóknak alárendelt alkalmazotti vagy szolgaviszonya megszűnt, és helyette kisbirtokos gazdákkal társult." Az elmondott életút nem alkalmas a társadalmi helyzetváltoztatás (a mobilitás) minden tényezőjének megismerésére, annak megalkotása érdemel inkább figyelmet. A megörökölt szegénység számára nem megváltoztathatatlan fátum, inkább cselekvésre ösztönzi (, láttam, már így nem élünk meg", , elhatároztam, hogy veszek egy lovat és kocsit"). A földszerzés motiválja, ennek 12 Az elbeszélésben az apa akarata érvényesül, és a haszonélvezet biztosítása az utódok számára nagy terhet jelent. (Volt olyan eset, hogy mikor kimértük apánknak, nekünk nem maradt semmi.") A generációk között új viszonylatokat teremtő öröklés írásos vagy szóbeli megegyezésben rögzített feltételei azonban minden bizonnyal gyakran nem teljesültek, és hosszú konfliktusokat idézhettek elő. Fél Edit az 1940-es évek végén Decsen azt a következtetést vonta le, hogy a , fiatalok rábeszélő készsége, kapzsisága kiforgathatja és nem egy ízben ki is forgatta az öregeket a vagyonukból, akik azután nyomorogva tengetik sorsukat." Tiszaigaron az egyik adatközlő szerint , 80 hold földet nem egy osztott ki, levetkezett. És a gyerekek semmit sem adtak neki. Koldusbotra jutott. A község megszólja, de együttesen nem csinálja, magánszólás csak... Amióta emlékszek, mindig hallottam ilyent. Sok tanul is ezen és nem vetkezik le, mert ebből sok baj lesz. Tóth Dánielnek 80 hold földje volt, agyerekei napszámba jártak. Nem dolgozhattak az apjukéba, mert meglopták." Mások arról beszéltek, hogy az ,,egyik gazdaembernek volt egy fia. Az ember megöregedett, de a fia nagyon rossz volt a szüleihez. Szép házuk volt, de az öreg az istállóban aludt, pedig beteg volt." (Fél Edit gyűjtése, 1949, 1950.) Néprajzi Múzeum, EA 2398, 4088, 4089. Ez szintén az interjúból derült ki, amit Fél Edit a saját szavaival jegyzett le: , A lóval kezdett fuvarozni, mesterekkel fuvarba járt a vásárba. Összefogott másikkal, akárkivel, akinek egyes lova volt, jobban csak a szomszéddal." Néprajzi Múzeum, EA 2617. 493