OCR
170 e Eltűnt falusi világok A memoáríró gyermekei (Lajos, Károly, Krisztina és Antal) 1887 és 1892 között születtek, akik az elemi iskola elvégzése után sorra a tanyai gazdaságba kerültek. A szocializáció tehát az előző generáció mintáját követte, és míg 1869-ben az emlékírónak, négy évtizeddel később (1907-ben) Antal fiának kellett a gimnáziumot abbahagynia, , mivel nem bírtam kanászt fogadni". Az ifjabb Lajos számára pedig a vágyott kovácsmesterség hiúsult meg. Az 1910-es években a gazdaság mégis állandó munkaerőhiánnyal küzdött. Krisztina 1913-ban férjhez ment (, így a munkaerő eggyel fogyott a háznál"), a fiúk pedig két-, hároméves sorkatonai, kiegészítő, majd háborús szolgálatra vonultak be. Lajos orosz hadifogságba esett, ahonnan nem tért vissza, Károly a fronton tüdőlövést kapott, és 1920-ban meghalt, ezert a „gazdasagomban egy férfi családi munkaerőm maradt, aki az elöregedett éveimben a felügyeletben helyettesít." A háborút túlélő fiú tehát nősülése után apja gazdaságát irányította, és gyermekei iskoláztatásával a család — az előző generációhoz hasonlóan — két részre szakadt. Antal fia 1927-ben lett elemista, ezért Gyenizse Lajos felesége a városi házba költözött, míg a tanyán az idős gazda, a fia és annak felesége élt." Ha a mobilitást a megalkotott narratív életút alapján vizsgáljuk, a fejezet bevezetésében említettektől eltérő következtetésre jutunk. Ennek közege a család, Gyenizse státusát a munkaszervezetben betöltött helye (, foglalkozása") és annak változása határozza meg, amit a családfői hatalomnak alávetett mun1 kaviszonyként él meg (,,pasztorkodasi foglalkoztatasom’, ,,béressé léptettek elő", , szolgai mindennapi foglalkozasomon könnyithettem”). Az önallösodäs ugyanakkor pontosan szabályozott: a jószágtartástól a különvagyon szerzésén és az öröklésen át anyja haláláig tart, amikor a , maga gazdája" lesz. Ez a generációról generációra meghatározott életpálya, az öröklődő kulturális és szocializációs minták biztosítják a család státusreprodukcióját. Ez akadályozza meg az egyéni vágyakat és ambíciókat, Gyenizse Lajos, majd Antal gimnáziumi tanulmányainak befejezését (ahogy magát, a fiait is , béresnek" nevezi), és ennek tudható be, hogy emlékezetében a szülei és a saját földvásárlása sem a vagyon gyarapításaként, hanem az örökösödés után feldarabolt családi birtok helyreállításának morális , kényszereként" jelenik meg. De a családi hálózat gondoskodik az árván maradt gyermekekről is." 184 Gyenizse L. 1977. 15 A kulturális minták folytonosságának megszakadása a családi szerepeket és a családtagok közti kapcsolatokat, valamint a család, helyi közvélemény által meghatározott, társadalmi helyzetét is megváltoztatta. Fél Edit 1951-ben , igen sok háznál találkozott olyan vőkkel (a Tolna megyei Decsen), akik rangjukat illetően oda nem illenek be. Kis Ráczék házában két lány volt, ők kétszáz holdas nagygazdák, az egyik vő csendőr volt, a másik vasutas. A volt csendőrrel találkoztam, akivel a nők szóba sem állnak, maga sovány, igen elhanya