Oldal 166 [166]
OCR
A társadalmi mobilitás emlékezete e 165 vállalt napszámos vagy ipari munka lehet elismert erőfeszítés, ha azt a földszerzés motiválta és visszatérés követte, valamint , lezüllés", amennyiben a városba telepedéssel zárult le (, hiába, csak pesti csavargó lett a fiam"). A helyzetváltoztatás és a fixáció falusi tapasztalatait tehát az egész életút és az egymásra ható családi, közösségi és a társadalmi csoportnormák alakították ki." A szociológia az 1960-as és az 1970-es években a hazai társadalom 1945 utáni strukturális átalakulására koncentrált, egy-egy szerző azonban az előzményeket is vizsgálta. Andorka Rudolf az 1930-as népszámlálást és a Fővárosi Statisztikai Hivatal 1920-as évek végi adatgyűjtését használta fel az intergenerációs mobilitás kutatására, a , mezőgazdasági réteg" azonban, mint elődeinek, számára is módszertani problémát okozott, mivel a nagy-, közép-, kis- és törpebirtokosokat, valamint a napszámosokat és a cselédeket nem tudta megkülönböztetni, és az , ide tartozók többsége egyszerűen földművesnek mondta az apját." Andorka a mezőgazdaságban dolgozókat (a , bomló rend" társadalomtudományos változataként) , nagy tartaléknak" nevezi, mely ,,a fiainak egy részét más rétegbe kibocsátva, az egész mobilitási folyamat alapját alkotja." A parasztfiúk , mezőgazdaságból való kilépési esélye 1930-ban mégis sokkal kisebb", mint az 1960-as években, és az agráriumból az ipari munkásságba skerülő utakon", a napszámosokon és a kisiparosokon keresztül lehet eljutni." A szociológus tehát nemcsak a társadalmi rétegeket, hanem a foglalkozásváltással azonosított mobilitás irányát is előzetesen adottnak és elrendeltnek tekinti. Molnár Mária egyetlen település, Borsodgeszt II. világháború utáni társadalmi átrétegződését vizsgálta. Ő az egymással nehezen összevethető 1945 előtti és a téeszesítés utáni foglalkozási csoportokon kívül, a migrációt, valamint a családtípusok és az életmód változását is figyelembe vette, amihez statisztikai adatokat, illetve örökölt tipológiákat használt fel (például nagy- és kiscsaládok). A társadalmi folyamatok vagy a , felfelé mobilitás" akkor válik észlelhetővé, amikor egy-egy életpálya részletét mutatja be: az 1920-as években földnélküli cseléd, 1929-től csordás és éjjeliőr R.N.K. 1945-ben három hold földet kap, ezáltal a kisgazdák közé , emelkedik". Majd feles műveléstis vállal, és az 1959-es téeszesítésig megduplázza birtokát."§ Molnár Mária az 1980-as években a két világháború közötti paraszti mobilitás egyik legvitatottabb és inkább csak a korabeli közéleti és politikai dis46 Fél E.-Hofer T. 2010. 259-284. #7 A kutatókat hosszú ideig megosztotta, hogy ez föl- vagy lefelé irányú mozgásnak tekinthető-e, Andorka Rudolf a , főirányú mobilitás" kifejezést használja. Andorka R. 1971. 1024-1034. 468 Molnar M. 1986.
