Oldal 164 [164]
OCR
A TÁRSADALMI MOBILITÁS EMLÉKEZETE ove A parasztság társadalmi mobilitásának kutatását és értelmezését nemcsak a különböző tudományok módszertana, hanem az 1945 előtti és utáni politikai hatalom ellentmondásos, egyszerre jelenlévő modernizációs és antimodernizációs ideológiája, valamint a falusi világ 20. századi átalakításának programjai határozták meg. A két világháború között a parasztság mozdulatlanságát megfogalmazó és a felbomlás előtt álló népi kultúra megmentésére törekvő etnográfiától távol állt a társadalmi változások vizsgálata. Erdei Ferenc a parasztságot ugyancsak felbomlásra ítélt , rendi szerkezetként" mutatta be, és a , paraszt társadalomformákból" való kibontakozás ideáltípusaként az agrár-polgárságot és az agrár-munkásságot (a polgárosodást és a proletarizálódást) jelölte meg. Kategóriái: a , még parasztok", a , romlott parasztok", a , már nem parasztok", valamint a , földtől és a faluból menekülők" ehhez a gondolathoz kapcsolódnak (ahogy a későbbi , utóparasztok" is), és az általa szükségszerűnek tartott vagy remélt fejlődésről, és nem a történeti-társadalmi folyamatokról tanúskodnak. A II. világháború után az etnográfiában és a történetírásban a parasztság belső bomlásának" teóriája érvényben maradt, ami a mezőgazdaság tőkésedésének és ezzel összefüggésben a , kisajátítás és a differenciálódás" következménye: az árutermelés igényeihez igazodó (sőt , zsugorgató") szűk réteg növelte birtokát és vagyonosodott, a többség viszont elszegényedett, és a törpebirtokkal rendelkező vagy teljesen nincstelen agrárproletárok közé süllyedt." Ez a szemléletmód határozta meg az etnográfiai, például a tiszaigari gyűjtéseket," az olvasó figyelmét azonban az adatközlők által elmondott családtörténetek is felkeltik. Fél Edit és Hofer Tamas Átányon nemcsak az intra- és 162 Erdei F. 1942. 60-81. 168 A lokális történeti kutatások később árnyalták ezt a képet. Orosz I. 1972. II. 9-145. 4164 Kardos L. 1997. 112. 16 Sz. Tóth József pásztor 1845-ben vette feleségül Szarvas Juliannát, és ,egy kevés földet" kapott hozományul. Először fuvarozott, szalonnát árult, közben egy-két holdat vásárolt, majd Igar legnagyobb birtokosához, Széky Zsigmondhoz állt gazdának, aki fiának, az 1858-ban született Sz. Tóth Dánielnek a keresztapja. Az 1860-as évek elején a tagosításkor a községházán dolgozott, és 28 hold szántó , került a birtokába, azonkívül jelentős ajándék
