Oldal 162 [162]
OCR
A rétegződés emlékezete e 161 iparosnak neveli a fiát, annak a fél falu rokona, azokat tegezik, nem szólítják úrnak. Előtte más kalapos nem volt a faluban. Péter bátyám sem emlegette, mert így híttam, »Péter bâtyäm«, mert a sógorom volt. Karcagon volt inas, vándorolt is három évig, de külföldön nem volt.”*7 Nemes Béla a két világháború között bíró volt a faluban, apósa asztalosmester, és az iparosokat és a parasztembereket is kívülről, az , úriemberek" szemszögéből ítéli meg. A két szöveg mégis egészen eltérő. Az első"? az iparszakmákat tekintélyelvű hierarchiába rendezi, ennek szempontjait azonban nem határozza meg. A lakatosok és a gépészek, vagyis az uradalom mesterei talán a szakképzettség, talán az , úri" birtokok presztízse miatt kerültek az első helyre, a molnár mivel nem szorult más kenyerére, részesülhetett velük egyenlő tiszteletben. A község szolgálatában álló kovács ezzel szemben alkalmazotti státusa vagy a bádogos a mélyen lenézett, ftémművességgel foglalkozó cigányokéhoz hasonló tevékenysége miatt állhat a hierarchia alján. Bakó Ferencet az iparűzés technikája érdekelte, de az adatközlő egy személyes történetbe is beavatta. Márki Péter valamelyik nagyobb birtokos (,úriember") természetes fia, aki a kalaposmesterséget választja, utóbb azonban felhagy szakmájával. Az emlékező erről nem tesz említést," , léptékváltása" azonban az előzőtől eltérő ábrázoláshoz vezet. Nemes Béla, mint egykori bíró, tekintélyes ember volt a faluban, az iparosságról a presztízs által strukturált, statikus társadalomképpel rendelkezik - ezt fogalmazta meg az első interjúban. Amikor viszont egyetlen szereplőt idéz fel, a foglalkozási csoportok bizonytalanná válnak, az egyén helyzetét a származása, tevékenysége és annak változása, kvalitásai, egyéni és közösségi viszonylatai és nem utolsó sorban az emlékezőhöz fűződő kapcsolata együttesen határozzák meg. A volt bíró nyilvánvalóan többre tartja Márki Pétert úri — még ha törvénytelen — származása miatt, mint a parasztcsaládokban születő iparűzőket, akiket az , úr" megszólítás és amagázás semmiképpen sem illetett meg. Mindez végül arra hívja fel a figyelmet, hogy a történetek (és az etnográfiai tudás) alakításához a gyűjtők személyisége is hozzájárult. A bemutatott szövegek úgy vélem alkalmasak a társadalmi reprezentációk csoportalakulással összefüggő vizsgálatára. Létrejöttükben a helyi közvéle17 Nemes Béla (sz. 1876. Tiszaigar). Néprajzi Múzeum, EA 4075, 4089, Bakó F. 1992. 57-58. 15 Ezt Fél Edit rögzítette. 59 Az etnográfusok viszont feltárták életpályájának néhány mozzanatát. Márki Zsuzsanna az , úriembertől" egy szárazmalmot kapott ajándékba (az 1860-as évek elején 30 hold földje is van), a fiú ennek jövedelméből 1885 körül kezdi a mesterségét. Hasznát birtokvásárlásra fordítja, majd az I. világháború után felhagy iparával, és kizárólag a földből él. Kardos L. 1997. 117, 149, 152.
