OCR
A rétegződés emlékezete e 155 kutatásra alapozott megállapítását igazolja: , A társas gondolkodás többet köszönhet a konvencióknak és az emlékezetnek, mint az érvelésnek; a tradicionális struktúráknak, mint az aktuális percepciós struktúráknak." A következő interjúkban, melyeket Szabó László 1976-ban az Ipoly menti Kemencén és Bernecebarátiban készített, egy sajátos társadalmi csoportot ismerhetünk meg. Nem volt itt, három-négy gazdának volt nagyobb." A legnagyobb föld két házhely volt. Bodroginak vót legtöbb. Egy házhely az 16 hold volt. A feleségivel együtt úgy 45 hold körül volt összesen. Bószernak, annak nem vót körülbelül 22-24 hold. Meg Májer, annak vót 40 hold földje, 45. Még akkor azt akarta, hogy még 5 holdat, hogy 50 legyen. Oszt akkor elvitték, oszt bele is halt. Azt mondta, hogy no még 5 holdat veszek, aztán legyen, ami lesz. Egyik azt mondja neki, ilyen selyemjobbágy: no nekem pont 5 hold földem van, vedd meg, oszt dögölj bele. Utána nem volt csak olyan 15-16 holdas. Ilyen lehetett vagy húsz. De a legtöbb olyan 4-5-6 hold volt. Úgyhogy vót neki egy pár igavonója, inkább a fuvarból éltek. Amit az erdőgazdaságban mi most kocsival hordunk fát, mert sofőr vagyok, azt itten régen lovaskocsikkal szállították. Drégelypalánkra meg az Ipolyságra. 20 kilométerre innen kijártak a faluból az erdőbe. Akiket így mondunk, hogy selyemjobbágyok, ezek főleg abból éltek. Vót vagy harminc ilyen selyemjobbágy. Ezek a nagyobb gazdák ugye csak akkor mentek el fuvarozni, mikor nekik nem vót munkájuk a határban. A kisebb gazdák, azok ugye megszántottak 2-3 nap. Lovat vettek mindég, de el nem adták, csak a bőrét. Mert annyira kihasználták, ki is strapálták a lovaikat, hogy azoknak ott az erdőn, ott fordult fel a lova. Akkor mi lett, akkor elment a takarékba vagy ide-oda, fölvette a ló árát hitelbe, akkor amikor elgyött az idő, hogy a ló árát kellene fizetni, akkor nem bírta fizetni, gyött a termés, akkor odaadta a termésit a ló árába, akkor megint nem vót őneki mit enni, meg az állatjának. Így vótak akkor, ezeket neveztük aztán selyemjobbágyoknak. Szóval sújtva vótak ezek akkoriban, adójok meg mindenük megvót. Idesapámnak az apósa, az is ilyen selyemjobbágy vót. Ezek tulajdonképpen tartalék nélkül voltak. Nem vót azoknak tartalékuk. Takarmányt az Ipoly mellől szoktak hozni." Volt ezeknek egy pár rossz lovuk és azzal fuvaroztak ölfát. Kézi munkát ezek nem végeztek, mert nem illet hozzájuk. A fogatos munkával meg csak tengődtek, mert nekik nem volt elég semmiből sem. A föld arra volt elég, hogy a lovat eltartsa. Jó43 Moscovici, S. 2002. 238. 4 Földje. 45 Sági András (sz. 1900. Kemence). A Szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára 1974-82.