Oldal 150 [150]
OCR
A rétegződés emlékezete + 149 anyjuk magázza az édesapjukat. Az én édesanyám is magázza az édesapámat. Ez a tiszteletadás sok helyen még ma is divatos. Kecskemét, Nagykőrös, Halas környékén, vagy valamelyik tanyavilágban élnek az ilyen emberek. A családok még nagy korban, házas korban is összetartanak. . . Itt nem volt hagyományos. Amikor a gyereket elbocsátották, azt mondták, hogy fűzzék ki a fejéből a kötőféket, menjen, próbáljon életet. Azután keveset törődött az apa a gyerekével, addig igen, amíg otthon volt. De a tanyavilági emberek, még a szemét le nem hunyja, addig összetart. Dirigálja is. Tudnak azok ünnepelni is. Befogták a legszebb lovakat, rátették a legszebb lószerszámot, és suba volt mindenkin, nyáron elöl a szőrivel, télen befelé a szőrivel, és mentek ünnepelni. A legényember hajtott, az eladólány mellette ült, a nagyanya meg a nagyapa hátul ültek a parasztféderes kocsiban. Mentek a nagyvárosba, Kecskemétre. Vásárolni, templomba. De ezt évente ötször-hatszor tették meg csak.”#0 Az alföldi mezővárosok történeti kutatását a földesúri kötöttségektől mentes, szabadparaszti fejlődés gondolata határozta meg, a társadalmi változások értelmezése a polgárosodás és a hagyományok őrzése (a , parasztminőség") dichotómiájára épült. Az etnográfusok szintén figyelemben részesítették a mezővárosokat, melyekben a falusi közösségekkel szemben, etnikailag és felekezetileg, a foglalkozás és a vagyoni helyzet, valamint a települési elhelyezkedés szerint tagolt , kisközösségeket" különítettek el, és ezek a , rétegkultúrák" abban különböztek a falvak , parasztkultúrájától" hogy , minden nehézség nélkül elrendezhetők egy olyan fejlődési vonal mentén, mely az ún. archaikustól a modernizálódó (vagy polgárosodó) felé halad." Ezáltal a pásztorok ,archaikus”, a tanyai gazdálkodással azonosított , hagyományos paraszti", valamint a termelési innovációkat megvalósító és a , paraszt-voltot már-már megtagadó" nagygazdák kultúrája az alföldi mezővárosokban egyaránt tanulmányozható."! Nem vonom kétségbe a paraszti polgárosodás modelljéből eredő centrisztikus látásmód érvényességét, a szöveg azonban alkalmas lehet a szociális reprezentációk kialakulásának és elterjedésének, valamint a narrativitással való összefüggésének vizsgálatára. A tiszazugi Rozmics Péter ismeri az alföldi tanyavilágot, és bár látszólag egy konkrét szereplőt (családot) és helyszínt (Kecskemét) mutat be, a tanyai nagygazdákra vonatkozó képzetek, eszmék, továbbá szimbolikus viselkedések koherens mintázatát idézi fel."? 30 Rozmics Péter. A Szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára 2419-85. #1 Szilágyi M. 1995. 8-9, 94. 42 Moscovici, S. 1998. 243-244.
