OCR
A rétegződés emlékezete ® 141 lyen hagyománnyal rendelkeztek? Fél Edit 1952-ben a mezőkövesdi Panyi Jánossal, az egykori bíróval készített interjút: Valamikor jobbágyok voltak itt, ezelőtt kétszáz évvel. Az a jobbágyság olyan volt, hogy szabadon rendelkezett mindenki a magáéval. Termett neki 10 g búzája, egyet beadott belőle, és minden megvolt. Nem volt itt akkor csak két-háromszáz ház. Voltak nemesek, a nemes Murányi hadok, meg a Balog hadok. Nem ezeknek az apjai, hanem a dédnagyapjuk. Ezek voltak a nemesek. Ha valakit megbántottak, az udvarára nem volt szabad bemenni nekik. Zsellérek is voltak szépen itt, egyforma nem volt itt a nép soha. Azok a zsellérek, akiknek nem volt ingatlanuk. A jobbágyoknak "78-ban osztották a földet, én hatéves voltam, benntelkeket "82-ben osztottak. A földosztáskor "78-ban sokan akadtak, akik önként lemondtak a nekik jutott földről. Ekkor kémény után kaptak 1800 négyszögöl földet. Azok, akik kémény után fizettek. Ezek előtt nem ment széjjel a nép. Ötven-, hatvanéves fiú is lakott az édesapjával. Mikor azután osztás volt, a féhely fődet három felé vette. Megegyeztek, hogy a legöregebb vagy a legfiatalabb maradjon a szülői házban."95 Az adatközlő a , jobbágy", a ,nemes" és a , zsellér" kategóriákat különbözteti meg. A jobbágyok úrbéres kötelezettségeit nem tartja számottevőnek vagy fontosnak, és a saját tulajdonukban lévő ingatlan szabad adásvételével azonosítja őket ( , zabadon rendelkezett mindenki a magáéval"). Az ingatlannal (a házhellyel) nem rendelkezők a zsellérek (Panyi nem differenciál a házas és házatlan zsellérek között)", az egykori nemeseket pedig név szerint említi és a hadas településrend, valamint a nemesi telek sérthetetlensége alapján határozza meg őket. A volt bíró az egykori úrbéres társadalmat tehát a rendi csoportok (a jogállás) szerint rekonstruálja, és a jobbágyok szabad tulajdonát emeli ki. A jobbágyság korszaka azonban bizonytalan (, valamikor jobbágyok voltak itt, ezelőtt kétszáz évvel"), a nemeseket a genealógia idő azonosítja, és a jobbágyfelszabadítás sem része a narratívának. Az adatközlő időponthoz az 1870es években kezdődő és 1882-ben befejeződő birtokrendezést, a közösen használt rétek és legelők felosztását köti, ami a tulajdonosi viszonyok újrarende15 Panyi János (sz. 1872. Mezőkövesd). Néprajzi Múzeum, EA 2617. 16 Mezőkövesd, a diósgyőri koronauradalom mezővárosa, a kincstárral kötött 1784-es megállapodása alapján egy összegben válthatta meg szolgáltatásait, és széles körű önkormányzattal rendelkezett. Sárközi Z. 1972. II. 330. 147 1784-ben 63 egész telkes, 11 háromnegyed telkes, 197 féltelkes és 157 negyed telkes jobbágyot, valamint 122 házas és 70 házatlan zsellért írtak össze. 1848-ban a házas zsellérek száma 695. Sárközi Z. 1972. II. 330-331.