Oldal 141 [141]
OCR
140 e Eltűnt falusi világok Szabó István célkitűzését nem valósította meg következetesen, mivel a , szubjektív megnyilatkozások" nyelvi-narratív jelentéseit nem vizsgálta. Mégis szakít a rétegződés az egykori szereplők tapasztalataitól független ábrázolásával, és egy olyan társadalomkép bemutatására törekszik, amelyet a , község kollektív emlékezete" a terepmunka időszakában, az 1970-es évek végén megőrzött." A néprajzi kutatások gazdag történetéből ezúttal is csak néhányat említettünk, ezek a falusi társadalom rétegződéséről alkotott kép, valamint az alkalmazott módszerek sokszínűségét illusztrálták. Az etnográfia ideológiai premisszáitól megszabaduló fiatal kutatók az 1930-as években a parasztság viselkedésszociológiai értelemben vett rendies tagolódását figyelték meg. A II. világháború után az osztálystruktúra konstrukciójától mentesülö es az „intenzív" terepmunkára koncentráló néprajzosok az egyének státusát családi és lokális kapcsolataikkal határozták meg; ez szintén a társadalmi csoportokat jelölő kategóriák: például a polgár (pógár) normatív jelentését bizonytalanította el. Sőt voltak olyanok, akik, ha nem is elméleti vagy módszertani tudatossággal, a vizsgált társadalmi világot az elődök tapasztalatainak vagy a közösség , kollektív emlékezetének" lenyomataként mutatták be. Én is az utóbbi etnográfusokat követem, és arra keresek választ, az egykori szereplők milyen képzetekkel rendelkeztek társadalmi környezetükről, hogyan érzékelték státusukat, továbbá a szövegek elárulnak-e valamit a csoportképződés diszkurzív folyamatairól. AZ URBERISEG EMLEKEI A történetírás a jobbágyságot rendi osztályként határozta meg, mivel felette a , földesúri joghatóság (iurisdictio) érvényesült, és ennek következményeként személyi és dologi jogaik, helyenként és időnként különféle mértékben, de mindig csonkák voltak, egyébként azonban önálló háztartásuk és gazdaságuk volt." A kutatás azonban e csoportba tartozók jogállásának és szolgáltatásainak, valamint vagyoni helyzetének differenciáltságát igazolta, azaz — ismét Szabó Istvánt idézve - a , gyakorlati élet ezernyi változatban vetette fel a kategorizálást nehezen viselő eseteket. Mégsem volna helyes feltételeznünk, hogy a jobbágyterminológia a maga korában különösebb zavarokhoz vezetett volna." Vajon okozott-e , zavart" a jobbágyfelszabadítást követő második-harmadik generáció emlékezetében; a rendi korszak társadalmáról az utódok mi13 Szabó I. 1994. 256. 14 Idézi Benda Gy. 2008. 47-48.
