Oldal 124 [124]
OCR
Termelési kultúra, jövedelem, piac — a paraszti emlékezetben ® 123 óját is előmozdítja. (, Fiatalok voltunk, bírtuk és szerettük a munkát, alkotni akartunk, magunknak, a családunknak és a nemzetünk javára.") Az alfejezet három szövegét összehasonlítva, a gazdálkodás elbeszéléseinek és az erre épülő identitások különbségei könnyen felismerhetőek. A dévaványai Egry Zsigmond emlékeit a szűkös megélhetés és a szegénység határozza meg. Eközben történeteket idéz fel (például az éjszakai legeltetést), amivel a múlt életszerűségét teremti meg, célja a földszerzés és az önállóság. A vámosmikolai parasztember, Vékony István termelését, bár csak tíz holdja van, a piaci értékesítés és a haszonszerzés vezérli, ami független a birtok nagyságától, és nem azonos a vállalkozói mentalitással. (Ez a magatartásforma és gondolkodás az elbeszélés jelenéig folytonos: , A feleségem el szeret bíbelődni még most is. De most is annyit termel, hogy eladja.") A vállalkozás sokkal inkább Györgyi Lajos gazdálkodását jellemzi. Ő nem csupán a , napi piacozást" utasítja el (, ilyen vágyam sem volt"), hanem az előző generációk és a kortársai skülterjes" gazdálkodását is, amit egy kulturális értékrendszerként jellemez. Nagyobb perspektívában tekint vissza a parasztsagra,** elbeszélése lineárisan halad, közben racionálisan érvel, elvont fogalmakat használ, és az életszerűség, a beleélés helyett, a tényszerűség igazolására törekszik.??" Figyelembe kell vennünk, hogy az orosházi nagygazda írásban alkotta meg életútját, amely a , paraszti" világgal való szakítás kifejezésére, és aszemélyes autonómia megőrzésére egyaránt alkalmas lehetett. AZ INNOVÁCIÓK EMLÉKEZETE Györgyi Lajos visszaemlékezésében az állam által kezdeményezett innovációk következményeit, illetve az agrármodernizáció nyelvhasználatát figyeltük meg. A falusi társadalmakban azonban nem ez volt az ismeretek és a tudás egyedüli forrása. A következő interjúk Sajóecsegen, Tardon és Tiszaigaron készültek. 358 Véleményem szerint azok a családok csinálták helyesen, ha a család sok volt, akik parasztgyerekeik egy részét értelmiségi, egy részét ipari szakmára iskoláztatták be. Így az egyébként is apró birtok további elaprózódása is lelassult. A mi kis gazdaságunk belterjesebbé tétele és korszerűsítése jórészt azért volt gyorsabb, mint általában a hasonló kezdő gazdaságoké, mert ez idő tájt (a század 30-40-es évei) a törzsállat-tenyésztésnek volt egy bizonyos konjunkturális időszaka." Néprajzi Múzeum, EA 15992/I-V. 59 E kétféle gondolkodásmódra és verifikációs eljárásra (,,a történetek életszerűségükről, az érvelések igazságukról győznek meg") Bruner, J. 2001. 27-28.
