Page 122 [122]
OCR
Termelési kultúra, jövedelem, piac — a paraszti emlékezetben ® 121 mód, a szorgalmas munka, valamint a független léthelyzet csalädi érték (,munkára nevelődtünk..., olyan birtokkal rendelkeztünk, ami egész éven át állandó munkát" kíván), Györgyi Lajos mégis kulturális távolságot teremt önmaga és az előző generációk között. Az elődök ugyanis megelégedtek az élelmezés és a ruházkodás elemi igényeinek kielégítésével, valamint a földbirtok gyarapításával és a szemre tetszetős állatállománnyal, amit a , tőkés versenyt" nélküre" löző , külterjes gazdálkodás" biztosított. Ez azonos a , paraszti" életformával, amitől a narratíva fokozatosan elhatárolódik? (, nálunk, parasztoknál gépesített háztartásról még nem is beszélhettünk, az utazások kényelme a mainak még csak nyomába sem ért. Ami igény volt akkor, különösen a tanyákon lakó parasztok nagy átlagánál, ez kimerült abban, hogy legyen mit enni, olyan ruhánk legyen, hogy ne fázzunk..."). A memoáríró a gazdasági válság éveiben önállósodik, amit egy tudatos és kiszámítható családi stratégiaként ábrázol. A katonai szolgálat letöltése után, 1931-ben (huszonhárom éves korában) veszi feleségül menyasszonyát, és kap tizenhárom hold bérföldet szüleitől, állatokkal (két ló, egy tehén, egy anyakoca és hízó), valamint gazdasági felszerelésekkel együtt. Felesége egyes lány, aki szintén tizenhárom holdat kap, és mivel leendő , lakásunk már tető alatt ni gazdaságát, ahol sorozatos megaláztatások érik. Városi házából kiköltöztetik (kamrájában húzza meg magát), és mivel helyben nem kap munkát, az Országos Sertéstenyésztő Vállalat dunakeszi telepének segédmunkása, később telepvezetője lesz. 1956-ban újra Orosházán találjuk: a kertészet, majd a helyi termelőszövetkezet dolgozója, de 1963-ban ismét költözni kényszerül. Budakeszin kertészeti munkás, és itt megy nyugdíjba 1971-ben. A kéziratból az Agrártörténeti Szemle közölt az 1930-as évek gazdálkodására, valamint az orosházi kisgazdák 1936-os dunántúli kirándulására vonatkozó részleteket. Néprajzi Múzeum, EA 15992/I-V, Gunst P. 2000. 201-268, Gunst P. 2001. 221-238. Györgyiről Bárdos Zs. 2005. 54-56. 35 Ennek ritualizált kezdőpontjáról is olvashatunk. Tanyájuk Orosházától kb. 11 kilométerre feküdt, ezért a téli gazdasági tanfolyamokon nem tudott részt venni, a tanfolyamok anyagát összefoglaló könyvet viszont megszerezte (Gazdálkodjunk korszerűen). , Többször elolvastam, és tizenhat évesen azt írtam a címlapjára: $Ez a könyv a tudás előmozdítója.x A könyv olvasása közben jöttem rá, hogy a szüleim gazdálkodása elmaradt a kor követelményeitől." A környezetében azonban az olvasásnak semmilyen presztízse sem volt: ha a tanyán lakók közül valaki , fáradtság árán is olvasta a könyvet, elismerés helyett elmarasztalás volt az osztályrésze, mondván, saz nem szeret dolgozni, csak a könyvet bújja." Ezekkel az értékrendbeli különbségekkel indokolja Györgyi Lajos iskoláztatásának alakulását. Apja 4 elemi elvégzése után, a tanyára érkező fiatal tanító rábeszélésére, polgári iskolába íratta (bizonyos alapműveltség és kultúrszint elérése volt a cél"), egy év múlva azonban befejezi a tanulást. Szülei ugyanis úgy ítélték meg, hogy a , paraszti életben jól meg fogom állni a helyem, és mint legidősebb fiú, már sokat tudtam segíteni." Néprajzi Múzeum, EA 15992/I-V.
