Oldal 119 [119]
OCR
118 e Eltűnt falusi világok Többnyire burgonyát termeltem sokat, meg oszt állatokat tartottam. Búzára én nem sokat adtam. Ebből a tíz hold földből szoktam egy hold burgonyát vetni és abba vót úgy, hogy 150-170 zsák burgonyát fölszedtünk egy esztendőben. Nekünk oszt abból kevés kellett. Ugye, mi kellett volna megenni? Esetleg az apraját megették a disznók, a többit meg behordtam kocsival Esztergomba. Úgyhogy háromszoros árat, négyszeres árat kaptam, mint hogyha búzával lett volna bevetve a főd. Sokkal többet hozott. A főd többi részében vót egy kevés búza, hogy szalma legyen, aztán takarmány. Lucerna, lóhere. Búzát olyan két és fél holdat vetettem, többet nem. A többi takarmánynövény volt inkább. Hát persze, felosztódott az azér. Lucerna volt, tavaszinak is köllött egy kis árpát ugyi, legalább egy fél holdat vagy egy holdat, árpának is, aztán lucerna is vót egy hold, vagy, vagy kettő ugye, lóhere is egy kicsi és csalamádénak. Takarmányrépát termesztettünk az állatoknak télire. Meghát a krumplinak is ugye valami kellett. Fölosztódott az azér. Konyhakerti növényeket meg itthon termeltek a kertben, ami így köllött. A feleségem el szeret bíbelődni még most is. De most is annyit termel, hogy eladja." Az etnográfus, ugyancsak az adatközlő visszaemlékezése alapján, a család múltjának néhány mozzanatát is feljegyezte. Vékony István apja két és fél holdat örökölt, amit felesége hozományával és vásárlásokkal tíz és fél holdra növel. István öröksége, mivel négyen vannak testvérek, ugyancsak két és fél hold, amit ő is házassága, valamint földvétel révén egészít ki hat holdra. Ehhez további négy holdat bérel, állatállománya pedig, miként apjának és nagyapjának, két ló, egy tehén, két-három növendék marha és hat-tizenkét sertés.°” A számadatok alapján a családi gazdálkodás reprodukciója ismétlődik generációról generációra, a narratívából azonban a termelés részleteit és a gazda gondolkodásmódját is megismerhetjük. A kenyérgabonát nem tartja fontosnak (arra ,én nem sokat adtam"), az inkább a szénát biztosítja, és a vetésszerkezet kalkulációjában is az állatok takarmányozása az elsődleges. A búza helyett burgonyát termel, amit a piacon lényegesen kedvezőbb áron értékesít. Vékony István kb. tíz holdon gazdálkodott, és áruja, amit évtizedekkel később is precízen számon tart, nem több 150-170 zsák burgonyánál és egy-két növendékállatnál. Gazdasága éves beosztását mégis gondosan eltervezi és a nagyobb készpénz-bevétellel (jövedelemmel) kalkulál (, háromszoros árat, négyszeres árat kaptam, mint hogyha búzával lett volna bevetve a főd"). A termelés optimalizálására törekszik (, sokkal többet hozott"), ami kockázattal jár, 39 Vékony István (sz. Vámosmikola). A Szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára 4897-03, Szabó I.-Szabó L. 1977. 465. 350 A Szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára 4897-03, Szabó 1.-Szabö L. 1977. 462.
