Oldal 115 [115]
OCR
114 e Eltűnt falusi világok között, a polgári földtulajdon kialakulását a határrészek, földdarabok és a tulajdonjog legendás eredete, illetve a birtokbavétel történetei helyettesítik." Az adatközlő komádi családokkal népesíti be a település határát, akiket éppúgy a hagyomány őrzött meg, mint a határhasználat és a termelés mozzanatait: az egykori vízzel borított és mocsaras szántók és kaszálók speciális megmunkálását, egy-egy kimagasló és a faluban presztízst adó terméseredményt (, mondták is, na a Seprenyieknek 70 mázsa búza termett"), valamint a falu közösségére , hagyott" Esterházy-birtok , szétosztását." Ennek szintén nem a jogi aktusa, hanem az informális mozzanatai: a gazdák egyéni érdekeinek és befolyásának az érvényesülése maradt meg a hagyományban, és ez az ,,elhuncutkodás" az adatközlő számára nem különösebben visszatetsző. A kommunikatív emlékezet adja tehát a parasztember tudását (időhorizontja 3-4 nemzedéknyi idő, 80-100 év), érdemes azonban a múlt temporalizációját is megfigyelnünk. A Hati szigetet a , nagyvíz idején" vették birtokba, de a lokális kronológia is szerepet kap a fontosabb események datálásában. 1850 körül még nincs búzakenyér, az 1890-1891-es gazdasági évben az egyik család kimagasló termést ér él, a legelőt 1905-ben törik fel. Az 1860-as években a tengerit még szórtan vetik, a pergető két évtizeddel később terjed el. Lehetséges, hogy az időmeghatározás a szituációból: az , adatközlői" szerepfelfogásból eredt, és az emlékezést írásos feljegyzések is , segíthették." A narráció egy pontján azonban a múlt és a személyes idő azonossá válik (,, 1893-94-ben csak úgy vetettünk, hogy egy darabon víz volt"), az emlékező ezáltal önmagát a hagyomány szereplőjévé és alakítójává teszi. A GAZDÁLKODÁS STRATÉGIÁI A paraszti gazdálkodás vizsgálata a hazai agrártörténet-írásban a családi gazdaság csajanovi modelljére épült (a paraszti birtokok önellátóak, melyekben a piaci részvétel legfeljebb kényszerű vagy járulékos szerepű), és nem volt ez "1 Osváth Pál, sárréti csendbiztos és helytörténész az 1870-es évek közepén Hathi pusztáról, mint a 16. században önálló faluról talált feljegyzést. Osváth P. 1996 (1875). 272. 32 Az 1863-as úrbéri egyezség szerint Esterházy Pál az uradalmi legelőt és más vízmentesített területeket (13500 hold kivételével) a komádi volt úrbéres lakosságnak engedte át, akik ezért 20 év alatt 20 ezer forintot kötelesek fizetni. Osváth Pál, aki feltehetően Tisza Kálmán híve volt, úgy tudja, hogy a , hercegi háznak jutott birtokot Tisza Kálmán és társai vették meg, kik közül Tisza Kálmán azon az okon, mert Komádi város az ő közvetítésével óhajtott a birtokhoz jutni, a vétel után mindjárt felhívta a lakosságot, hogy a vett birtokból annyit enged nekiek át, amennyit meg bírnak venni, és 1868-ban 2580 hold földet 60 frtjával csakugyan meg is vettek." Osváth P. 1996 (1875). 274. 38 Az adatközlő ekkor kétéves.
