Oldal 114 [114]
OCR
Termelési kultúra, jövedelem, piac — a paraszti emlékezetben + 113 nyos határhasználat , bilincseként",? hanem az egyéneknek biztonságot adó összefogásként és közösségi élményként jelenik meg. A hiányként megélt múlt sajátos emlékezeti-narratív formáját figyelhetjük meg. Nincsenek ebben konkrét alakok, földrajzi terek vagy művelési módok, ehelyett különféle hangok, dallamok és mozgalmas képek , keltik életre" a határt, egy pittoreszk falurajz tárul elénk, amit a Svetlana Boym által reflexívnek nevezett nosztalgia ural. A munka ünnepi alkalommá válik, és mindez a hagyományt kulturális emlékezetté avatja, s a közösség ősi múltját teremti meg. Ennek aztán a tagosítás vet véget, ami egy értékvesztett világ kezdetét jelenti." Molnár Balázs 1951-ben visszatért szülőfalujába, Komádiba, és folytatta egy évtizede abbahagyott gyűjtőmunkáját. Ezúttal másokat kérdezett, akik a faluhatár másfajta történetét alkották meg: 1850 kériil nem volt még buzakenyér. Csak a Hati szigeten termett egy kis búza. Hati sziget Hati Mihály dédnagyapjáé volt. Pógár József kivitt egy buzakenyeret meg egy darab szalonnát, azért vette meg Hati szigetet, 60 kataszteri hold földet. Hati mar a nagyviz idején belegazolt a vízbe, és kicölöpölte birtokának határát. Rávéste bicskával a nevit, az az ő fődje vót. Majd mikor tagosítottak, csak akkor csinálták meg a jegyzőkönyvet. Ezenkívül csak Gombosnak, Gargya unokájának vót ott 3 hold fődje. Gargya Mártonfiéknak adta a fődet, 1 mázsa búzáért és évi kitartásért, de Gargya csak egy évig élt... Sepernyi András és Márton a mai B. Nagy tanya környékén együtt gazdálkodtak, azoknak termett a legtöbb búzájok, 1890-91-ben kb. 70 mázsa búza. Mondták is, na a Sepernyieknek 70 mázsa búza termett. . . Ha valakinek több szik esett, parcellázáskor az oszt több fődet kapott. Rös Károlynak jutott 22 hold. Nem ér az 2 holdat sem. 1905-ben törték fel... A múlt század hatvanas éveiben a tengerit is elszórták, mint a búzát, csak ritkábban. Azután jött divatba a pergető, a nyolcvanas évekbe. 1893-94-ben csak úgy vetettünk, hogy egy darabon víz volt, azután poronty. Csak a porontyra tudtunk vetni, a porontyokon termett valami, közbe kaszáló volt... A határ nagyobb része herceg Esterházy Miklósé volt, és Móricz Pálnak volt még nagyobb darab földje a határból. Móricz Pál a herceg ügyvédje volt. Móricz Pál és a herceg is a falu közösségének hagyták a földet, de a gazdák elhuncutkodták és maguk között osztották szét." A szövegben a földek birtokbavételének, a határrendezésnek, valamint a gazdálkodás emlékezete figyelhető meg. A földek jobbágyi vagy földesúri eredete és a jobbágyfelszabadítás sem jelenik meg a múlt számon tartott eseményei 38 Wellmann I. 1961. 346-350. 39 Boym, S. 2001. 49-50, Assman, J. 1999. 57-59. “0 Vasari Gyula (sz. 1891. Komádi). Néprajzi Múzeum, EA 2616.
