Oldal 109 [109]
OCR
108 e Eltűnt falusi világok , A föld műveléséhez használt eszközeik egy része már kielégítő. A régi faekék kikerültek a használatból, azonban a modernebb vasekéket még mindig nem merik használni, mert sazután nem lesz kenyírx, vagyis kevés terem... Különben a gyakorlatilag jól bevált eszközöket szívesen beszerzik. A vagyonosabbak kisebb gazdasági gépeket, szecskavágót, konkolyrostát is beszereznek. A drágábba kerülőket közösen veszik meg. "2 Ezekben a szövegekben tehát a földművelés , elmaradottságának" középosztályi bírálata, valamint a falusi agrármodernizáció igénye fogalmazódik meg. Az 1940-es évek végétől a történeti néprajz számára új perspektívák nyíltak. Etnográfusok kutatták a középkori földművelési rendszereket és a határhasználatot, valamint az állattartás évszázadait, ?? monográfiák születtek egyegy kultúrnövény történetéről, ?? a rét- és az erdőgazdálkodásról, de a hagyományos témák, például az aratás és a nyomtatás technológiájának vizsgálata is népszerű maradt, és új szempontokkal: a munkaszervezet és a migráció , szociológiai vonatkozásaival" egészült ki." Ezekben az évtizedekben népes munkaközösségek árasztották el a falvakat, és az emlékezők tucatjait mozgósították: , Tizennyolc falu több száz adatközlőjének ezernyi cédulája biztos alapot teremt egy letűnt feudálkapitalista korszak paraszti gazdalkodasanak felvazolasara” — fogalmazott magabiztosan a Tápió-vidékén gyuüjtö etnogräfus.”° Ugyanilyen tömegesse vält es sokszor egyoldalu faktolögia jellemezte az archivális források felhasználását, 7 ami a szájhagyomány és a visszaemlékezések , tényleges forrásértékével kapcsolatos problémákra" irányította a figyelmet. A 19. századi agrárszakemberek, illetve a szakigazgatás terminológiáját pedig (két- és háromnyomásos gazdálkodás, nyomáskény21 Gönczi F. 1914. 562-563, Szilágyi M. 2000. 462. 522 Belényesy M. 1954. 387-415, Belényesy M. 1955. 57-98, Szabadfalvi J. 1970. 53 Balassa Iván az ergológiai és a tipológiai elemzésekre, Takács Lajos vagy Kósa László a termelés üzemszervezetére és kulturális kontextusaira koncentrált. Balassa I. 1960, Takács L. 1964, Kósa L. 1980. 324 Paladi-Koväcs A. 1979. 325 Kósa L. 1967. 22-40. 326 Ikvai N. 1985. 171. 527 Például úrbáriumok, kataszteri és egyéb összeírások, jegyzőkönyvek. Karcagon a kender korai termelését az a városi jegyzőkönyv tanúsította, amely szerint , Ifj. Kenderesi Mihály panaszkodott a feleségére, hogy a szolgával kimenvén a Vajasba kendert vetni, ott háltak együtt... de annak illy okát adja (ti. amenyecske), hogy a szolga két hajtókába egy noszoly pálinkát meg iván, attól holt részeg lett, és így a kendert, mivel ugy is kapával vetették, el nem vethették, melly miatt haza nem mert jönni, hanem kinn maradt, s más nap többnyire maga kapálta fel a földet." (Kiemelés a szerzőtől.) Bellon T. 1973. 129.
