Oldal 108 [108]
OCR
TERMELÉSI KULTÚRA, JÖVEDELEM, PIAC A PARASZTI EMLÉKEZETBEN ove A paraszti gazdálkodás néprajzi vizsgálata az anyagi kultúra kutatásának részeként kezdődött, és a gyűjtések interpretációját az etnográfia szemléleti premisszái, valamint a parasztságról alkotott társadalomképek határozták meg. Györffy István az agrármunkák: az aratás, a nyomtatás és a cséplés ősi módjait kereste, ami a magyarság keleti örökségének és a néphagyomány folytonosságának igazolására egyaránt alkalmas lehetett. Gunda Béla az 1930-as évek második felében a Bódva-völgyében gyűjtötte a , tárgyi néprajz" adatait, s örökítette meg fotókkal és rajzokkal szemléltetve a , népi mezőgazdálkodás" munkafolyamatait, tereit és eszközeit (a szántást, a kaszálást, a cséplést, a nyomtatás helyszíneit, az eke- és sarlótípusokat, a boronákat). Mindezt Györffy tipológiája szerint rendszerezi, és arra a következtetésre jut, hogy a Bódva mentén az Alföld és az Északkelet-Kárpátok mezőgazdálkodásának elemei találkoznak, melyek a termelés , ősi rétegeivel", a , lappangva élő reliktumokkal" egészülnek ki (például a gabona nyűvésével vagy a kalászok lábbal kitaposásával)). A fiatal etnográfus az öregek emlékeit is felhasználja ( emlékeznek a szabad gazdálkodás idejére, amikor mindenki azt vetett a földjébe, amit akart"), mégis a megfigyelt gazdasági eszközök és épületek, a munkafolyamatok, a faluhatárok és a településrend materiális valóságukban tanúskodnak a gazdálkodás jelenbeli (1930-as évek) és egyben ősi formáiról." Az efféle terepmunka minden bizonnyal kulturális élményt nyújtott (Gunda Bélának Szőlősardón egy cséptáncot is bemutattak), mások azonban egyéb szempontokatis figyelembe vettek. A gazdagparaszti családból származó Bátky Zsigmond 1905-ben úgy látta, hogy a földművelést az ország nagy részén ,,sajnos meglehetősen primitív módon űzik. Erdélyben például még bővében találunk faekéket, faásókat, primitív arató sarlókat, más gyatra munkaeszközökkel egyetemben... és sokfelé még most is ősi módon lovakkal nyomtatnak." Az egykori dél-dunántúli tanító, Gönczi Ferenc 1914-ben elégedettebb a göcseji falvakban tapasztaltakkal: 319 Györffy I. 1928. 1-46, Gunda B. 1934. 1-16, Gunda B. 1937. 45-70. 320 Idézi Szilágyi M. 2000. 462.
