OCR
102 e Eltűnt falusi világok erő és segítség híján, a vetést szántás nélkül végezték el, és maguk hordták be a kukoricát. Vagy egy kunhegyesi adatközlő szerint , nálunk nemigen segítették egymást az emberek. Mindenkinek megvolt a maga baja. Ha valakinek nem volt igája, az megszántatta pénzért vagy terményt adott érte. Még hordásnál előfordult, hogy összefogtak a kisebb földű emberek, és együtt behordták" — azaz ebben a narrációban a fizetett munka (a berszäntäs), illetve a „kisebb földűekre" korlátozódó kölcsönös segítség együtt jelenik meg.’” Vajon a gazdák a , szegény emberekhez" hasonló módon emlékeztek az egykori munkaviszonyra? Az interjút Szabó László az 1970-es évek végén a Hajdú-Bihar megyei Bárándon készítette: , Ez úgy vót, hogy egy szegíny lányt mondjuk nem vehetett el egy 20-25 köblös fődű ember gyereke. Az elkülönülís ott kezdődött, hogy ezek az emberek nem mentek sehova se dógozni. A magukéba dógoztak még a 8-10 köblösek is. Viszont az a szegíny réteg meg eljárt mihozzánk vagy a vasútra. És az mán összetartotta űket. Együtt mentek munkára: ha az egyik tudott valami jó munkát, mondta a másiknak: Gyere komám, ide írdemes jönni! A gazdalegínyek mán fiatal korukban se barátkoztak velük, mer nem vót közös dóguk. Ha idejött munkára hozzánk, akkor meg hiába dógoztunk együtt, én a gazda fia vótam. "98 Az elbeszélő, akinek életkoráról és életútjáról semmit sem tudunk, a gazdák referenciacsoportját teremti meg, amihez értékek és egyúttal endogámiák rendszerét kapcsolja. Az , elkülönülís" alapja a kizárólag a saját gazdaságban végzett munka, de a társadalmi azonosságot erősíti a házasságot szabályozó földvagyon (nem holdakban, hanem a vetőmag mennyiségében kifejezve), "" valamint a szocializáció részévé tett szegregáció (, mán fiatal korukban se barátkoztak"). A gazdákkal szemben ugyancsak csoportként, mi több, ,,rétegként" jeleníti meg és cselekedteti a nem csupán a mezőgazdaságban bérmunkát vállalókat, és nyomban szociálisan is kategorizálja (pauperizálja) őket. (, A szegíny réteg meg eljárt mihozzánk vagy a vasútra. És az mán összetartotta űket.") Ha mostismét visszaidézzük a csépai és a héti adatközlő narrációját, akkor nemcsak a munkaviszony más-más észlelésére, hanem az önreprezentációk különbözőségére látunk példákat. Az előbbieknél ennek lényege a személyes kötődésekben (a stabil, ám kötelezettségekre épülő kapcsolatokban) ragadható meg, ami úgy tűnik, hogy az egyéni autonómia és a csoporttudat megte307 Fél E.-Hofer T. 1997. 183, Szabó L. 1968. 109. 308 A Szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára 2072-83, Szabó L. 1985. 262. 99 Egy pozsonyi köblös föld kb. egy magyar hold.