OCR
A munkavégzés emlékezete e 97 is. Felkelt hajnali fél háromkor, suttogva beszélt, halkan ment ki kaszálni a jó gazda, hogy a szomszéd se hallja, hogy ő már megy. A nagygazda volt ilyen, mert a kisebb sorsú csak hatkor kelt. A nagygazdáknak volt szokásuk a hajnali kelés. A jószágot kellett dédelgetni, nem kellett volna, de szokásuk volt. A jószág ott állt volna, jó lett volna később is adni enni. De nézték a szomszédot, ez hatkor etet, ez lusta. Ők felkeltek kettőkor. """ A múlt felidézése ezúttal is sémák, az emlékezők szociális sztereotípiái szerint történik: a gazdák csoportsajátos tulajdonságokkal rendelkeznek (élhetetlenebbek, mint a szegények, dolgosak, de nem ügyesek), sőt azonos szokásaik vannak (például hajnalban kelnek, halkan indulnak a munkába). Az etnográfus egy kis társasággal beszélgetett, melynek tagjai (Gari Panna, a lánya és a veje) summába jártak, utóbbi a diósgyőri gyárban lett olvasztár, azaz a mezőkövesdi gazdákat kívülről, minden bizonnyal a nagybirtokokon végzett, valamint a gyári bérmunka tapasztalata alapján ítélték meg. Rendszeres a , proletárokkal" való összehasonlításuk, s bár a narráció szerint , éjt nappallá téve" dolgoznak, ez mégis a praktikusságot, a gyakorlatiasságot és a rugalmasságot nélkülöző, sok esetben látszólagos és felesleges, legfeljebb presztízscélokat szolgáló vagy a közösségi normákat interiorizáló szokásszerű tevékenységként jelenik meg (erre utal az , élhetetlen" jelző). Ezt a jelentést kapja a minél korábbi, a többiek megelőzésére törekvő munkakezdés?" vagy a munka idejét kitágító, ám a leginkább szabályozatlan állatgondozás (a jószág , dédelgetése"),"" aminek a narratív kritikája az agrármunka kulturális hagyományának és homogén diskurzusának bomlására is utalhat. 24 Gari Panna (sz. 1898. Mezőkövesd), valamint lánya és veje. Néprajzi Múzeum, EA 2617. 295 Bartlett, F. 1985, Pléh Cs. 1979. 107-109. 796 Fél Edit és Hofer Tamás ugyanezt tapasztalta Átányon: „Feltekenyen hallgatták a hajnali csendben, fog-e már a másik, mert mindegyik arra pályázott: s5Az én kocsim menjen ki a faluból legelőbb.x Képesek voltak szalmacsomóval bedugni az istálló ablakát, hogy a fény ne árulja el készülődésüket." Kuczi Tibor, aki akemény és szorgalmas munkát ugyancsak a paraszti ethosz, igaz ő nem a családi, hanem az , új keletű piacgazdasághoz kapcsolódó fejleményének" tartja, ezt másként értelmezi: szerinte az észrevétlen kilopakodás a földekre, ez a , rejtőzködő, nyíltan még föl nem vállalt versengés, új, a piacgazdasággal született jelenség." Fél E.—Hofer T. 1997. 168-169, Kuczi T. 2011. 152. Gútán az egyik adatközlő szerint azért tartottak növendékállatokat (lovat és szarvasmarhát), mert , ez kötötte le a gazdák erejét, idejét és növelte tekintélyüket, mert különben a gazdaság fő anyagi bevétele a sertések ellátásával foglalkozó gazdasszony munkájából származott volna." (Az etnográfus ezúttal is a függő beszéd nyelvi formuláját használja.) Fehérváryné Nagy M. 1988. 131-132. 29 S