Oldal 87 [87]
OCR
86 e Eltűnt falusi világok (azt mondták: az jobb állású, azt elveheted"). A második narratíva arra hívja fel a figyelmet, hogy a falusi kommunikáció, a közvélemény alkotta meg újra és újra a különböző csoportokat.*” Fél Edit tiszaigari gyűjtésében a származás, a rokonság és a lokalitás kapcsolatának további értelmezéseit olvashatjuk: , Az Alattyán különálló. Én nem vagyok itthon egy este se, mi itten oly borzasztóan egybetartozunk, hogy minden este együtt vagyunk. Amíg a Fő utcán laktam, nem mentünk a szomszédba, csak ritkán. De itt mindig megyünk. Csak szomszédok vagyunk, tegezzük egymást, és aki fiatalabb, te Józsi vagy te Julcsa, varrunk, fonunk, az emberek meg kártyáznak, oszt segítenek, ha tudnak. Vagy ha beteg valaki, mindnyájan megyünk. Mindennel kisegítjük egymást. Együtt megyünk vásárra, amelyik befog, az fölveszi a többit. Összeházasodás alattyániak között nincsen. Sokszor egyvalaki van, aki olvas hangosan, újságot vagy regényt. Alattyánban mindegy, hogy valaki gazdag vagy szegény, az mind összejár. A faluban vannak nagyralátók, akik nem mennek el a szegényhez, mert többre tartják magukat. "2 , Alattyán, majdnem testvér az egész utca. Lajos bátyám nem idevaló, 6 a falubu került ide. Itt jobban megértjük egymást." , Alattyán az oroszokig különállónak tartotta magát, mintha egy család lett volna. Mint egytestvér, olyanok voltunk. Ott van az Oláhkút, ha attól lentebbről feljöttek erre a legények, már megverték őket, és viszont. Nemcsak szegény ember lakik Alattyánban, birtokosok is vannak közöttünk. Azért mégis kicsit úgy van, hogy sógorság, rokonok voltunk az egész Alattyánban. "5 Ezekben a narratívákban a területi alapon szerveződő kisközösség ideáltípusát figyelhetjük meg. A mindennapi interakciók és tevékenységek teremtenek lokalitást,"é amelyek a szociabilitás , hagyományos" és , modern" formáira (a fonásra épp úgy, mint az újság- és regényolvasásra), akommunikációra (a tegeződésre), a közösségi gondoskodásra (a betegek ellátására), az , idegenekkel" szembeni védelemre, valamint egymás segítésére terjednek ki (például a vá262 A nemzetség fogalma azonban az ország több régiójában ismeretlen volt. Szabó László a Zempléni-hegyvidék falvaiban az 1970-es években nem találkozott a használatával, vagy legfeljebb negatív jelentésű szólásként ismerték: , Rágalmazási szó ez: rossz nemzetség vagy." , Csak káromkodásban ismerjük: a fene a nemzetségedet!" Szabó L. 1981. 171. 263 Kiss Lajos és felesége. Néprajzi Múzeum, EA 4089. 51 , Harasztiéknál, 11 személy." Néprajzi Múzeum, EA 4089. 6 , Császár Lajosék." Néprajzi Múzeum, EA 4089. 266 Appadurai, A. 2001. 3-5.
