Oldal 83 [83]
OCR
82 e Eltűnt falusi világok emóciók és az anyagi érdekek együtt határozzák meg. A cselekedeteinek jelentést adó individuum tehát nem érthető meg a strukturális és a kulturális tényezők szembeállítása alapján." A történeti antropológiai és az etnológiai családkutatások arra a hermeneutikai problémára is felhívták a figyelmet, hogy a múltbeli és a jelenbeli szereplők érzelmi élete nehezen érthető meg, illetve a kutatóknak annak társadalmilag és kulturálisan szabályozott kifejezéseit, az emocionális , nyelvtan" ködjait kell megfejteniük.”” A születés szokásaira és a gyermekéletre vonatkozó hazai gyűjtések nélkülözték az érzelmek vizsgálatát, a terepmunka módszere, az adatközlők emlékeinek történeti adatként azonosítása erre nem is volt alkalmas. Hofer Tamás 1950-ben viszont egy tiszaigari asszony vallomásszerű monológját jegyezte le: Nekem tizenhét éves a lányom, sokszor ott nézem altába, mikor fekszik, hogy milyen szép, gyönyörködök benne: jaj, te vagy a tükröm, oszt megcsókolom. Én mindegyik gyereket egyformán szeretem, nincs olyan, hogy kedvencem lenne, ha a halál kérne egyet, hogy egyet oda kellene adni, nem tudnék mit adni, inkább befognám a szemem, hogy vigye valamelyiket." A narratíva, anélkül, hogy a lélektan rejtelmeiben próbálnánk eligazodni, a nehezen kifejezhető gondolatok és érzelmek képi-szimbolikus megjelenítése. A tükör az anya és a lánya bensőséges kapcsolatát, a benne gyönyörködés, az azonosság felfedezésének örömét fejezi ki, amihez a halálösztön, az aggódás és talán a magas csecsemő- és gyermekhalandóság szorongató emléke kapcsolódik. A tükör a népi hiedelemvilágban és a folklórban a jelen és a jövő, az evilági és a túlvilági lét közötti átmenetet szimbolizálja, benne a lányok szeretőjének képmása, valamint a halál is láthatóvá válik.2? Élet és halál, e világ és túlvilág, jelen és jövő összetartozása, illetőleg eszámunkra elvont képzetek megszemélyesítése alakítja az elbeszélést (, ha a halál kérné..."), ugyanakkor a tükör tradicionális jelentése szemantikai újítással: önmagát a gyermekeiben kiteljesítő és megőrző anyai érzéssel és talán a lét folytonosságának élményével töltődik fel. 29 Medick, H.-Sabean, D. 1984. 15-16. 20 Medick, H.-Sabean, D. 1984. 17. 251 Néprajzi Múzeum, EA 4092. 22 Pócs É. 1983. 195, 200.
