Seite 79 [79]
OCR
78 e Eltűnt falusi világok ján ez általános érvényűvé válik (az adatközlő T/1. személyre vált: , nem tőtöttük mink avval az időt..."), és a jelenre utaló befejező mondatok alapján nem valószínű, hogy az asszony kiszolgáltatottsága a házasság hosszú évtizedei alatt bármit változott volna. Figyelmet érdemel a szexuális élmények nyelvi megformálása, annál inkább, mivel a tiltások és tabusítások miatt nem alakult ki szabályozott nyelvhasználata. Korábban a gondolatok kifejezését gátló korlátozott nyelvi kódra láttunk példákat, most viszont a testiség, a szexualitás vaskos és eleven, metaforákkal érzékletessé tett és helyenként csevegden hosszadalmas megjelenitésével találkozunk. A normatív nyelv számára ismeretlen, durva, sőt meghökkentő kifejezésekkel (, megleltem rajta a vakrühöt. . .", vagy a pénzért megszerezhető szexuális aktusra emlékeztető , bírbe adta a farát"), ami mintha a hivatalos és szabályozott diskurzusok alatti beszédmódként, a nyelvi tekintély és restrikció nélküli, az ösztönöket szabadjára engedő középkori népi világ emlékét idézné. A Bátán készített , interjú" hasonló gondolatokat ébreszt. Az etnográfus érvelése egyébként a házas termékenységet nemzeti értéknek és kötelező erkölcsi magatartásnak tartó két világháború közötti politikai hatalom érveihez hasonlít, a kutatás helyszíneinek kiválasztását is ez motiválta: ahagyományosan , születésszabályozó" Sárközben a jómódú parasztok célja , az élet minél teljesebb kiélvezése", és az egyke a , családélet egészséges fejlődésének. . ., valamint a régi erkölcsi rend torzulásához" vezetett. Ennek következménye a szexuális szabatosság, nemcsak a férfiak, hanem a nők által is kezdeményezett házasságon kívüli nemi kapcsolatok természetessége és közösségi elfogadása, sőt az , életrevalóság" bizonyítékaként való elismerése. Én bizonytalan vagyok a , régi erkölcsök" efféle torzulásában, és a parasztember szavaiból indulok ki. Nem a saját életét idézi fel, az elmondottak nem kötődnek sem a múlthoz, sem a jelenhez és semmilyen konkrét eseményhez. A gyakorlat túlzásával (, mindenkinek van szeretője") talán egy életbölcsességet fogalmaz meg: a szexuális öröm, akár a házasságon kívüli, bűn nélküli, sőt ahogy említi, Isten rendelése szerint való." Tekinthetjük ezt és a debreceni pap említését az egyházi tiltás és a tekintély nevetségessé tételének (a papok gyakori szereplői az erotikus népi történeteknek is), ami az obszcenitással, az 34 Bahtyin, M. 2002. 518-519. 235 Vajda M. 1999. 216-219. 36 Egészen hasonló módon vélekedtek erről az okszitán falu, Montaillou 13-14. századi lakói. Ladurie, E. 1997. 212-213.
