Oldal 72 [72]
OCR
Család, háztartás, rokonság a paraszti emlékezetben " 71 Miként említettem, az adatközlő először a házasságot megelőző szokásokat és szertartásokat (például a szülők tárgyalásait) és ahozzájuk kötődő szimbólumokat idézi fel. Mások a lakodalomhoz kapcsolódó átmeneti, elválasztó és befogadó rítusokat beszélték el: a menyasszony kikérését, siratását (régi sirató szövegekkel együtt, melyekben engedelmeskedésre szólítják fel őket), majd kenyérrel fogadásukat apósuk házában.?" Az antropológiai irodalom bőségesen foglalkozott már e rituálék jelentésével (a társadalmi szerepek változása), ám felfoghatjuk ezeket Victor Turner vagy Erving Goffman nyomán kulturális színjátékként is, ami a család státusának és presztízsének közösség előtti reprezentációjára adott módot. (, Elindult a szekér?" de nem egyenesen haza, hanem körbenyargalt a faluban, hogy megmutassák mindenkinek, hogy mit kapott a menyasszony" - emlékezett vissza az egyik adatközlő.) Ezek a szertartások és szimbólumok váltak a mnemotechnika részévé, és a közösség kulturális hagyományaként idéződtek fel. Visszatérve a szöveghez, ha a rítusok segítették az idős asszony emlékezetét, ahházasságot követő életút felidézésekor ilyenekkel nem találkozunk. Erre a nyelvhasználatra a rövid, grammatikailag egyszerű mondatok, a kevés kötőszó és legfeljebb néhány, konkrét jelentésű melléknév jellemző (öreg, beteg, buta, rossz), amit a szociolingvisztika korlátozott nyelvi kódnak nevez, és az ,alsó" társadalmi csoportokhoz köt." S amit bizonyosan a szocializáció (láttuk a menyecskék szorongását a különféle kommunikációs helyzetekben) és talán a narratívában megfigyelt életszemlélet is befolyásolhatott. A következő visszaemlékezések Molnár Mária borsodgeszti, a párválasztásra és a házasságra irányuló, 1960-as évek eleji gyűjtéséből valók: , Az élet rangadó alapja volt a földkérdés, vagyonosabbak nem vettek el szegényt, kikerülték a szegény lányt a módosabbak. Mindenki ahhoz akart menni, akinek volt földje, azt mondták: a többhö több kell." Akinek volt földje, nem vett volna el zsellérlányt, még ha gyöngyvirág lett volna is, csak azt nézte, mi lesz a vagyona utána. "7 Tanulmányában a szerző gondot fordít a két világháború közötti falusi csoportok birtoknagyság, az állatállomány, a munkaerő-allokáció (családi és bér23 Morvay J. 1981. 129-139. 4 Amivel a menyasszony ágyát és kelengyéjét szállították az új otthonába. 25 Morvay J. 1981. 130. 216 Bernstein, B. 1972. 256-277. 217 Molnar M. 1965. 398.
