Oldal 56 [56]
OCR
Család, háztartás, rokonság a paraszti emlékezetben e 55 A hazai történeti etnográfia azonban nem ebbe az irányba fordult. Miközben ugyanis az európai (skandináv) etnológia arra hívta fel a figyelmet, hogy a történeti demográfia által használt, a mindenkori hatalom (és a bürokrácia) szempontjai szerint készülő összeírások a falusi életnek csupán egyoldalú, háztartás-centrikus ábrázolását tették lehetővé, és ezzel szemben a családszervezetet, a családi-nemi szerepeket és erkölcsöt vagy a házasságot megelőző gazdag rítus- és szokásrendet is a táji és ökológiai adottságokkal, továbbá a falvak társadalmi rétegződésével összefüggésben vizsgálta," a magyar néprajzosok inkább a történeti demográfia fogalmait és forrásait adaptálták, és a csaladszerkezet tipologizalasara torekedtek.'” Vagy miközben a történészek újabb generációi az önéletrajzokat és az interjúkat az egykori szereplők az egyéni és kollektív emlékezeti módok által szabályozott, ám mégiscsak saját tapasztalatainak megismerésére használták, illetőleg családi történetük, identitásuk megteremtésének , eszközeként" elemezték, addig a születésre, a házasodásra, a nemi életre, agyermekek nevelésére vagy a rokonságra is kiterjedő hazai néprajzi kutatások a visszaemlékezéseket jórészt a homogén paraszti világ vagy a szokások forrásainak tekintették. Vajon lehetséges-e az adatközlők különböző múzeumok adattáraiban őrzött vagy az elmúlt évtizedek tanulmányaiban közölt emlékezéseinek az előbbi szempontok szerinti (antropológiai) olvasata, amikor tehát a tágan értelmezett családélethez kötődő cselekvéseket és interakciókat, érzelmeket és gondolkodásmódokat, szokásokat és rítusokat s azok jelentését próbáljuk akként bemutatni, ahogyan azt maguk a résztvevők, az etnográfusok közreműködésével megalkották. Ám az így feltett kérdésekre keresett válaszok nem nélkülözhetik az emlékezési és elbeszélésmódok, valamint a narratívák nyelvi-retorikai vizsgálatát sem, ami az élmények és tapasztalatok kapcsolatáról és talán arról is elárulhat valamit, hogy lehetnek-e , igazak" a felidézett történetek. A NAGYCSALÁD NARRATÍVÁI Említettem, hogy a Ganzes Haus-ideológia hosszú ideig elsőszámú értelmezési kerete volt a néprajzi kutatásoknak, kezdjük ezért a nagycsaládra vonatkozó emlékek felidézésével. Morvay Judit 1954-ben és 1955-ben gyűjtötte anyagát a mátraaljai palóc falvakban (Bodonyban, Mátraderecskén, Mátraballán, Maconkan és Nagybatonyban), azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az asszonyok 74 Löfgren, O. 1984. 447-448. 15 Példäul Laczkovits E. 1993. 569-579.
