Oldal 51 [51]
OCR
50 e Eltűnt falusi világok ELETRAJZOK GYŰJTÉSE Az életrajzi adatok gyűjtésére és az életpályák interpretációjára már az első közösségtanulmányok figyelmet fordítottak. Robert Redfield klasszikussá vált munkájában a , tipikus életrajz" eseményeinek rögzítését javasolja, ami egyaránt alkalmas egy-egy életszakasz, valamint az ökológiai rendszereket és a társadalmi struktúrákat alkotó egyének , élettapasztalatainak" és elvárásainak megismerésére és azok általánosítására is." A , népélet" kutatását maga mögött hagyó s a szociológiai módszerek és a kultúratudományos elméletek felé tájékozódó európai, mindenekelőtt a német néprajztudományban az 1970-es években lesz hangsúlyos nemcsak a falusi, hanem a munkás élettörténetek gyűjtése és a kultúra részeként történő értelmezése. Magyarországon a népi kultúra kutatása és az aktorok e közösségi kultúra közvetítőinek minősítése akadályozta hosszú ideig az életrajzok (életinterjúk) készítését." A két világháború között legfeljebb a Kemsén kutatók írásaiban bukkan fel egy-egy család visszaemlékezések alapján összeállított genealógiája, továbbá a szociológiával érintkező társadalomnéprajz kedvelt témája, a családtípusok vizsgálata vezetett a családtörténetekhez. Fél Edit a , kikérdezés és a megfigyelés" módszerével mutatott be martosi és marcelházi nagycsaládokat,§ ami nem csupán a szerkezeti-funkcionális működésükre, hanem a személyes diszpozíciókra is kiterjedt."? Ez az átányi kutatásban folytatódott, és az idős parasztok több generációra terjedő élettörténeteinek feljegyzése és a tervezett kiadása jelzi, hogy Fél Edit a struktúráktól egészen hamar az egyének tapasztalati világa, a személyes történelmek, az életpályák alternatívákat kínáló kulturális kontextusai, valamint narratív élettörténetté formálása felé fordult. Pályája összegzésekor ezt így fogalmazta meg: , A parasztemberek és egyes családok történetén keresztül kívántam érzékeltetni az élettapasztalatoknak, az átélt történelemnek, a közösség által vallott értékek többé vagy kevésbé sikeres megvalósításának alternatíváit és különféle visszatekintő megfogalmazasait.”"° A paraszti biografiak masik, a hazai néprajztudomanyban sokkal elterjedtebb típusa a kultúra bármely eleméhez hasonlóan gyűjtött és a néprajzi ada12 Redfield, R. 1989 (1956). 52-65. 16 A folklórkutatáshoz kapcsolódó életrajzi módszerről nem szólunk. Vö. Küllős I. (szerk.) 1982. 164 Igaz, az , adatközlők nem értek rá a gyűjtővel leülve beszélgetni, ezért el kellett őket kisérni a munkájukba, és aközben lesni el a szükséges adalékokat." Fél E. 2001 (1944). 88. 15 Részletesebben Mohay T. 2000. 760-790. 166 Fe] E. 2001 (1987). 386.
