Page 50 [50]
OCR
Etnográfia —a nemzeti (népi) emlékezettudománya " 49 Még egyszer hangsúlyozzuk, a varsányi kutatás célja a falu társadalomtudományos és nem a kultúra társadalmi gyakorlatainak bemutatása volt, és a megismerést a hazai néprajz gyűjtési módszerei befolyásolták. A készített interjúk, a statisztikai adatokkal és az írott dokumentumokkal kiegészítve, a történeti előzmények feltárását szolgálták," és az adatközlők — az etnográfusok szándéka szerint — egy-egy társadalmi réteget képviseltek. Néhány tanulmány a , résztvevő megfigyelés" mellett foglalt állást, ennek gyakorlatáról azonban semmit sem tudunk meg, olvashatunk viszont a falusi életviszonyokat kívülről szemlélő és azokat elmarasztaló véleményeket."" A munkaközösség tagjai, Fél Edittel és Hofer Tamással ellentétben, akik Átányon a , hagyományos" paraszti világot akarták megismerni, a változásvizsgálat programjával érkeztek Varsányba, de nem az európai és az Európán kívüli közösségtanulmányokat követték, hanem -— miként a szerkesztői előszó az egy évtizede lezárult téeszesítésre utal — a , szocialista társadalmi rendszer megvalósítását célzó politika által befolyásolt" változásokat kívánták bemutatni. A tanulmányok szerzői szerint e beavatkozás nyomán a tulajdonosi és a foglalkozási viszonyok, a mobilitási lehetőségek gyors átalakulása zajlott, a vizsgált életmódelemek között a , paraszti" időfelhasználás sajátosságai lassabban változtak, míg a mentalitások és az értékrendek bizonyultak a leginkább állandónak. A változásoknak még egy szintjét vetjük fel. Az 1950-es évek elején Fél Edit és Hofer Tamás Átányon egy emlékezetközösséget talált, ami hozzásegítette őket a múltban gyökerező, mégis eleven paraszti világ rajzához. A következő évtizedekben az emlékezetközösségtek) felbomlása zajlik, ennek nyomán - Pierre Nora gondolatmenetét követve - a jelen és a múlt folytonossága megszűnik, szakadás következik be (amit az 1950-es évek traumái mélyítenek el), 9 az utóbbi reflexívvé, az egyéni emlékek terepévé válik. , Akkor úgy voltunk, csak föld legyen..." — mondja az egyik adatközlő." 15 Például Sárkány M. 1978. 143-144. 5 A fiatal anyák gyerektartása — közelebbi megfigyelés után — korántsem nevezhető korszerűnek... Eltekintve attól, hogy a Varsányban kutató néprajzosok mindegyike rossznak és perspektíva nélkülinek tartja a sátortetős háztípust, és az általa sugalmazott életformát, mégis el kell ismerni, hogy ezekben valósulhatott meg először a korábbiaknál sokkal magasabb színvonalú élet lehetősége." Zsigmond G. 1978. 169. Igaz, ennek nincs nyoma a tanulmányokban, legfeljebb a tabusítás sajátos nyelvi eszközével, az emlékeket a függő beszéd formájában elszemélytelenítő módon. , Általában mindenki úgy emlékszik vissza az 1949-56 közötti időszakra, mint igen kemény időre, és mint egy mind akkor, mind ma vezető állású idősebb ember elmondta, sok családban még a fejadag sem maradt meg a beszolgáltatás teljesítésével." Sárkány M. 1978. 97. 161 Sárkány M. 1978. 66, 84-85, Nora, P. 2010. 13-14. 160
